Igehely: Lk 11:1-13; Kulcsige: Lk 11:9 „Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.”
Milyen lenne az életünk, ha Isten megvonná tőlünk az imádság lehetőségét? Milyen lenne a gyülekezet, hogy nézne ki a világ? Óriási kiváltság, hogy Istenhez imádkozhatunk. Ingyenes lehetőség, ennek ellenére minimális mértékben használja ki az emberiség.
Igehely: Lk 10:38-42; Kulcsige: Lk 10:39 „Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.”
Leülni és hallgatni – a legtöbb embernek büntetésként hangzik, de nem így Máriának. Vajon miért? Azért, mert a Mester jelenléte minden másnál többet jelentett számára. Szomjazta beszédét, és nem szeretett volna abból egyetlen szót sem elszalasztani.
Igehely: Lk 10:25-37; Kulcsige: Lk 10:33 „Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta.”
Isten azt akarja, hogy ne csak magunkkal legyünk elfoglalva, hanem vegyünk észre másokat is. Viszont nyitott szemet, és szerető szívet igényel részünkről az, hogy odafigyeljünk másokra és fogékonyak legyünk szükségeik iránt.
Igehely: Lk 10:21-24; Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.”
Érdekesen hangzik Jézus hálaadása az Atya felé. Hálát adott, hogy egyesektől elrejtett valamit. Kiktől? A bölcsek és értelmesek elől. Kiknek jelentetett ki? A kisdedeknek. Nagy kérdés az, hogyan lehet, hogy Isten valakiktől elrejt valamit, ugyanakkor másoknak megjelent valamit.
Igehely: Lk 10:17-20; Kulcsige: Lk 10:19 „Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején; és semmi nem árthat nektek.”
Az istenfiúsággal nemcsak méltóság, hanem hatalom is együtt jár. Mert, akik befogadják Jézus Krisztust az életükbe, azok hatalmat kapnak arra, hogy Isten gyermekeinek neveztessenek. A tanítványokat Jézus erővel ruházta fel a szolgálatra. Másképpen nem lehetne eredményesen végezni ezt a munkát.
Igehely: Lk 10:13-16; Kulcsige: Lk 10:13 „Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, rég megtértek volna zsákruhában és hamuban ülve.”
A tanítványoknak az volt a feladatuk, hogy figyelmeztessék az embereket: Isten országa közel jött, csatlakozni lehet hozzá. Voltak, akik megragadták a lehetőséget, voltak, akik elutasították. Ma reggel imádkozzunk azokért a személyekért, akik még nem válaszoltak pozitívan Jézus hívására.
Igehely: Préd 3:16–22; Kulcsige: Préd 3:21 „Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá?”
Porból lettünk, porrá leszünk, de a teremtéskor Isten adott valamit, ami csak az emberé: életnek leheletét, így lett az ember élő lélekké (1Móz 2:7). Ez az, ami az állatoknak nincs: lelke. Isten megváltó munkájának köszönhetően ez a lélek örök életre is jogosult, ha elfogadtad Isten kegyelmét!
Nagyon sok különbség van ember és állat között. Bár mindegyik porból lett, vagyis ugyanolyan földi elemekből lettünk teremtve, mégis mindegyikünk különböző genetikai állománnyal rendelkezik. De az embernek adatott a Lélek, az ember gondolkodó, szabad akarattal rendelkező lény.