Igehely: Neh 9:9-31; Kulcsige: Neh 9:21 „Negyven éven át gondoskodtál róluk a pusztában: nem nélkülöztek, ruhájuk nem szakadt le róluk, és a lábuk sem dagadt meg.”
Ebben az igeszakaszban Izráel népét három egymástól nagyon különböző életkörülményben láthatjuk: szolgaság Egyiptomban, vándorlás a pusztában és bővelkedő élet Kánaánban.
Igehely: 1Móz 22:1-19; Kulcsige: 1Móz 22:14 „Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: Az Úr gondoskodik. Ma ezt mondják: Az Úr hegyén a gondviselés.”
Isten nagy áldozatot kér Ábrahámtól. Amikor meglátja hitét és engedelmességét, megállítja és gondoskodik áldozati bárányról. Ábrahám hite (8) beigazolódik, így most már örömmel mondja „az Úr gondoskodik” (14a).
Igehely: Ézs 40:1-11; Kulcsige: Ézs 40:11 „Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.”
Isten vigasztaló üzenete olvasható ezekben az Igékben. Az ember mulandósága, gyengesége szembe van állítva Isten dicsőségével, hatalmával, örökkévalóságával.
Igehely: Zsolt 104; Kulcsige: Zsolt 104:13 „Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.”
Nem könnyű valamit alkotni, viszont teremteni szép és nemes feladat. Ahhoz, hogy egy alkotás megfeleljen annak a célnak, amiért tervezve lett, szükséges hogy hozzáértő személy vagy személyek időt és energiát áldozva, megalkossák.
Igehely: Jn 17:1-5; Kulcsige: Jn 17:2 „Mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon.”
A Fiú azzal dicsőíti meg az Atyát, hogy hatalma folytán örök életet ad (garantál) azoknak, akik megismerik az egyedül igaz Istent és Jézus Krisztust. Ez a megismerés azonban dinamikus az ige szerint, hisz Pál leveleiben több helyen is azt olvassuk, hogy Isten ismeretében növekedni lehet és kell.
Igehely: Jn 5:19-30; Kulcsige: Jn 5:27 „Sőt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.”
Az Atya hatalmat adott az Emberfiának, aki Jézus személyében élt a földön, hogy cselekedjen és munkálkodjon. Még az életet is önállóan birtokolhatta testében. Azt is megadta neki az Atya, hogy a földön ítéljen.
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.