Igehely: Lk 1:67-79; Kulcsige: 1:68 „Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét.”
Zakariás hitetlenkedve fogadta a hírt, miszerint Isten megemlékezett az ő imáikról és idős koruk ellenére gyermekük lesz Erzsébettel. Ezért némasággal lett büntetve, nem szólalhatott meg János megszületéséig.
Igehely: Zsolt 108:1-14; Kulcsige: 108:1 „Kész a szívem arra, Istenem, hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen!”
A 108. zsoltár más zsoltárok egyes részeiből tevődik össze. A versek ilyen módon való összeválogatása valószínűleg a zsoltárnak a templomi istentiszteleten való éneklése céljából történt.
Igehely: Zsolt 98:1-9; Kulcsige: 98:1 „Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja.”
Ez a zsoltár egy királyi zsoltár, mely az egész földet Isten dicséretére hívja, aki ítél és uralkodik. Ez a zsoltár inspirálta Isaac Watts himnuszírót és teológus lelkipásztort a Joy to the world (magyarul Örvendj világ - HH 636) című himnuszának megírására.
Igehely: Zsolt 92:1-16; Kulcsige: 92:1 „Milyen jó hálát adni az Úrnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges!”
A hálátlanság olyan szívbetegség, amelyet az elme számára adott gyógyszerrel lehet gyógyítani. Az elégedetlenség olyan, mint a rozsda és a rothadás, előjön magától, ezért kezelni kell, sőt meg kell küzdeni vele.
Igehely: Zsolt 86:1-10; Kulcsige: 86:8 „Nincs hozzád hasonló, Uram, a z istenek között, műveidhez fogható nincsen.”
Ez a zsoltár valószínűleg Dávidnak a Saul előli bújdosás lélekőrlő időszakából származik. A zsoltáros lelki fájdalma abból fakad, hogy az ellenségével szemben tanúsított jóindulata nyomán az továbbra is gonoszsággal válaszol. Kihez mehet ilyenkor panaszával?
Igehely: Zsolt 138:1-8; Kulcsige: 138:5 „Énekelni fognak az Úr útjairól, mert nagy az Úr dicsősége.”
Ez a zsoltár csodálatos egyszerűséggel vázolja fel azt, amiért Dávid méltónak tekinti Istent a dicséretre. Sok más zsoltárától eltérően, ebben kevés költői elemet használva, Dávid azonnali, teljes szívből fakadó magasztaló énekkel áldja Istent az istenek előtt.
Igehely: Róm 9:6–9 Kulcsige: Róm 9:7 „És nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az ő utódai, hanem amint meg van írva: «Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.»”
Sára, a fejedelemasszony kijelentette Istentől való meggyőződéssel, hogy Hágárnak és Izmaelnek távozniuk kell az Izsák társaságából. Mindezt Isten megerősítette Ábrahámnak is, és neki ehhez kellett igazodnia. Az ígéret gyermekei számítanak utódoknak.