Igehely: Lk 6:37-42; Kulcsige: Lk 6:40 „A tanítvány nem feljebb való mesterénél; de aki teljesen felkészült, az mind olyan lesz, mint a mestere.”
Lehetnek olyan tanulók, akik túlszárnyalják mesterüket, de csak azért, mert a mesterük nem tökéletes. A mi Mesterünk azonban tökéletes, lehetetlen túlszárnyalni, de nem is kell, viszont tökéletesen elég lesz, ha kiábrázolódik bennünk a Krisztus (Gal 4:19).
Igehely: Lk 6:27-36; Kulcsige: Lk 6:35 „Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt.”
Logikátlannak és hatástalannak tűnik az embereknek az a szeretet, amit olyan személy felé kell kimutatni, aki ellenséges magatartást tanúsít.
Igehely: Lk 6:24-26; Kulcsige: Lk 6:25 „Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok! Jaj, akik most nevettek, mert gyászolni és sírni fogtok!”
A legtöbb ember a háborúkban, természeti csapásokban, járványokban, gyógyíthatatlan betegségekben és hasonlókban látja a legnagyobb veszélyt, mert mindezek halállal fenyegetnek.
Igehely: Lk 6:20-23; Kulcsige: Lk 6:21 „Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert majd megelégíttettek. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.”
Boldogság nélkül nem érdemes élni! Ezért minden ember korosztálytól, műveltségtől, társadalmi vagy vallásos helyzetétől függetlenül ezt keresi. Sajnos a legtöbb ember, nem is tudja igazán, hogy mi a boldogság!
Igehely: Lk 6:17-19; Kulcsige: Lk 6:19 „Az egész sokaság igyekezett megérinteni őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.”
Modern, energia központú világunkban szinte elképzelhetetlen kényelmes életet élni az adott, természetes vagy mesterséges erőforrások nélkül.
Igehely: Lk 6:12-16; Kulcsige: Lk 6:13 „Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett.”
A tizenkét apostol kiválasztása nagy horderejű feladat volt. Előtte Jézus egy egész éjszakát imádkozással töltött az Atyjával. Számára mindig az Atya akarata volt a legfontosabb, erre a biztos alapra építette egész földi életét.
Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”
Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.