Igehely: Lk 8:22-25; Kulcsige: Lk 8:24 „Odamentek hozzá, felébresztették, és így szóltak: Mester, Mester, elveszünk! Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre és a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett.”
Kritikus és nehéz helyzetekben mindig nagy a kísértés és a nyomás az ördög részéről, hogy a hit helyett a kétségbeesést válasszuk. Ez olyan, mint amikor valaki nyári gumikkal akar rámenni a fagyos téli útra, a kocsi irányíthatatlan, a veszély garantált.
Igehely: Lk 8:19-21; Kulcsige: Lk 8:21 „Ő azonban így válaszolt: Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják.”
Sokan kifejezték már ezt a meggyőződésüket, akik Isten közelébe kerültek. Ez mindig különleges megtapasztalás. Aszáf is megvallotta ezt: De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet (Zsolt 73:23).
Igehely: Lk 8:16-18; Kulcsige: Lk 8:18 „Vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok! Mert akinek van, annak adatik, de akinek nincs, attól még az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé.”
Nagyon fontos kérdés ez, melynek megválaszolásához nagy bátorságra, őszinteségre és alázatra van szükségünk. Sokkal könnyebb megvizsgálni, hogy hogyan hallgatják mások, vagy megkritizálni a hirdetését, de hogy hogyan hallgatom én, ez kemény dió.
Igehely: Lk 8:4-15; Kulcsige: Lk 8:11 „A példázat pedig ezt jelenti: A mag az Isten igéje.”
A földművelők mindig arra törekszenek, hogy a legmegfelelőbb jellemzőkkel rendelkező vetőmagot válasszák ki. A gazdag termés viszont nem csak a mag jellemzőitől függ, hanem a talaj minőségétől és a gondozástól is. Ugyanezek a szempontok érvényesek a lelki földművelés területén is.
Igehely: Lk 8:1-3; Kulcsige: Lk 8:1b-2a „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg.”
Az asszonyoknak is megvan a helyük a szolgálatban Jézus körül. Ahogyan ebből a tudósításból is kitűnik, hogy inkább a háttérszolgálat volt a területük, de mégis nagyon fontos volt az, amit tettek, mondhatni, nélkülözhetetlen.
Igehely: Lk 7:36-50; Kulcsige: Lk 7:44 „Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet a lábam megmosására, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg.”
A bűnös nő nagyobb szeretetet tanúsított Jézus felé, mint Simon farizeus, aki csak képmutató módon tette ezt, mert a saját hírnevével törődött. Talán azt gondolta, hogy Jézus népszerűségét kihasználva növelheti hírnevét azok között is, akik szimpatizálják Jézust.
Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”
Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.