Igehely: Mt 7:9-11; Kulcsige: Mt 7:11 „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérnek tőle?”
Jézus Krisztus e tanításában a kitartó imádkozásra bátorít. Egyszerű szülő-gyermek kapcsolatot állít példának. Ha a gonosz szülő is tudja, hogy mi a jó a saját gyermekének és azt adja neki, mennyivel inkább a mennyei Atya.
Igehely: Péld 11:24-28; Kulcsige: Péld 11:25 „Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.”
Ezek az igeversek nem a világ énközpontú elvét tárják elénk, hanem ellenkezőleg, a helyes alapelveket. Ezek csak akkor lesznek igazak mireánk, ha nem engedjük, hogy a szívünkhöz nőjenek anyagi javaink. Akkor tudunk szabad szívvel adakozni, ha készek vagyunk örömmel segíteni másokon.
Igehely: Fil 4:10-20; Kulcsige: Fil 4:19 „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban.”
Ebben a levéltöredékben Pál őszinte beszámolóját látjuk. Elmondja szükségeit, és a filippiek gondoskodása, támogatása örömmel tölti el, mert érzi a testvéri törődés gyakorlati megnyilvánulását. Járjunk mi is nyitott szemmel, szívvel, hogy tudjunk mi is a szükségben lévőkön segíteni.
Igehely: 1Krón 29:1-20; Kulcsige: 1Krón 29:14 „Mert ki vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ennyit adakozni? Bizony, tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk!”
Engedjük, hogy Isten rendelkezzen a vagyonunkkal! Minden gyülekezeti építkezés vagy más anyagi beruházás előtt ajánlatos áttanulmányozni ezen igerészeket, melyben megfigyelhetünk néhány alapvető adakozási formát.
Igehely: Lk 21:1-4; Kulcsige: Lk 21:3 „És így szólt: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe.”
Engedjük, hogy Isten rendelkezzen a mi javainkkal! Ebben a történetben emberi megítélés szerint az özvegyasszony adománya nem nagy anyagi értékkel bírt. De Jézus túllát az emberi megítélésen és az anyagi áldozat lelki értékét nézi, amiben a szív indíttatása a legfontosabb.
Igehely: Mt 6:1-4; Kulcsige: Mt 6:4 „Hogy adakozásod rejtve maradjon; és majd a te Atyád, aki látja a rejtett dolgokat, megjutalmaz téged.”
Az adakozás a kegyesség egyik gyakorlati megnyilvánulása. A kegyes ember Istenét tisztelő, Igéjének engedelmeskedő tanítvány, mint aki tudja, hogy életét az ő mennyei Atyja színe előtt éli és kegyességét embertársaival szemben is figyelemfelkeltés nélkül gyakorolja.
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.