Igehely: 2Móz 20: 12; Kulcsige: 2Móz 2:12 „Körülnézett, és amikor látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban.”
Ha a két kőtáblára a tízparancsolat igéit nekünk kellene elhelyeznünk, akkor az egyik táblára az Isten és az ember kapcsolatát szabályozó rendelkezéseket, a másikra pedig az emberek egymás közötti kapcsolatát szabályozó rendelkezéseket vésnénk.
Igehely: Kol 2:16-23; Kulcsige: Kol 2:17 „Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.”
Pál a kolosséi gyülekezetnek egy határozott, kemény levelet írt! A gyülekezet elbizonytalanodott. Mi van a hívő élet középpontjában? Emberi teljesítmény, vallásos előírások megtartása? Pál szerint mindez „magunk csinálta kegyesség”. Milyen az igazi kegyesség?
Igehely: Zsid 4:1-16; Kulcsige: Zsid 4:9 „A szombati nyugalom tehát még ezután vár Isten népére.”
Miközben a legszebb istentiszteleten vagyunk, a legjobb imaközösséget tartjuk, gondoljunk arra, hogy az igazi ünnep még hátra van. Egyszer bemegyünk Isten nyugalmába, ahol semmi nem hasonlítható ahhoz, amit most ismerünk vagy cselekszünk.
Igehely: Jn 5:1-18; Kulcsige: Jn 5:16 „Azért üldözték a zsidók Jézust, mert szombaton tette ezt.”
A mai igében Jézus egy nagyon fontos kijelentést tesz: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.” Ez a következőt jelenti ma neked: teljesen mindegy, hogy mennyit ülsz az imaházban és az sem számít, ha hónapok óta nem voltál ott. Egyik nem ment fel, a másik nem ítél el.
Igehely: Mt 12:1-14; Kulcsige: Mt 12:12 „Mennyivel többet ér az ember a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton.”
Ha a nyugalom napja ajándék és nem fárasztó kötelesség, akkor megértjük Jézus hozzáállását. Ha a nyugalom napja terhes törvény, fárasztó kötelesség, akkor Jézus valóban megrontotta a törvényt. Ebben a történetben Jézus Krisztus Isten valódi szándékát mutatja be.
Igehely: Jer 17:19-27; Kulcsige: Jer 17:23 „De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá, hanem megmakacsolták magukat, nem engedelmeskedtek, és nem fogadták meg az intést.”
Jeremiás korának ítéletes prófétája volt. Megdöbbentő olvasni sorait és átérezni a benne levő szeretetet és igyekezetet. Isten az utolsó pillanatban is megtérésre hívta népét Jeremiás prófétán keresztül. Sem a nép vezetői, sem a közemberek, sem a nép legszegényebbjei nem figyeltek rá.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.