2018. augusztus 31., péntek

DÉLELŐTT | 
Isten nyugalma

Igehely: Zsid 4:1-16; Kulcsige: Zsid 4:9 „A szombati nyugalom tehát még ezután vár Isten népére.”

Miközben a legszebb istentiszteleten vagyunk, a legjobb imaközösséget tartjuk, gondoljunk arra, hogy az igazi ünnep még hátra van. Egyszer bemegyünk Isten nyugalmába, ahol semmi nem hasonlítható ahhoz, amit most ismerünk vagy cselekszünk. A mai igét olvasva úgy érzem, hogy jogos, ha minden alkalom után marad az emberben egy kis hiányérzet. Ezt a hiányérzetet pedig szeretném érezni! Nem, nem a kritika miatt! Nem azért, mert nem úgy mentek a dolgok, ahogy kellett volna, vagy bármi más jogos vagy jogtalan észrevétel miatt. Hanem azért, mert tudjuk, hogy, amit itt a földön kapunk az csupán kóstoló. A jövendő ígérete. Jó minden vasárnap este hálával lefeküdni azért, amit kaptunk és közben arra gondolni, hogy milyen jó is lesz majd egyszer bemenni Isten nyugalmába! Ha a kóstoló ilyen, milyen lesz a terített asztal? Ezért imádkozok magamra nézve töredelmes szívért. A hívő élet legnagyobb ellensége a saját szívünk keménysége. Ha kemény a szívem, akarok kapaszkodni az Ige szavába: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken”. Úr Jézus, indulj meg erőtlenségemen!

Pethő Albert

DÉLUTÁN | 

Eltemetve és feltámadva Krisztussal

Igehely: Róm 6:3-14

Egy különös kijelentést olvasunk ma az Igéből. Bemerítési felkészítéskor mindig elmondom, hogy a bemerítés nem illem kérdése, bár gyakran hallják ezt a gyülekezet részéről („így illik nékünk”). Illik az idősebbeket előreengedni, illik átadni a helyet a buszon, de bemerítkezni élet és halál kérdése. Pál szerint „a keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba”. A hitvalló bemerítéskor megtörik a bűn hatalma. Jelen van, de nem kell, hogy uralkodjon. Ahogy a katona találkozhat leszerelés után a volt parancsnokával, de a volt parancsnok már nem utasíthatja őt. A parancsnok „uralma” megtört. Miért? Mert a katona leszerelt. A bűn beleszólhat az életünkbe, de nem vagyunk kötelesek engedni neki: „Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek.” Miért nem kell a bűnnek uralkodni? Mert meghaltam Krisztussal együtt. Ez egy olyan igazság, amit csak hit által lehet megragadni és megérteni. Bár segítene ebben minket ma Isten Szentlelke!

Pethő Albert

 Napi áhítat

Igehely: Zsolt 40:1-6 Kulcsige: Zsolt 40:5 „Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz.”

Megragadóan, sok költői kifejezéssel írja le Dávid egyik felejthetetlen, de kemény élményét. Hogy mi lehetett a pusztulás gödre és a sáros fertő, nem tudjuk. Talán betegség vagy kilátástalan harci körülmény, netalán egy újabb családi perpatvar? Viszont figyelemre méltó ebben a helyzetben Dávid magatartása. Jogosan állíthatjuk, hogy az egész folyamat alapja az őszinte baráti bizalom Isten személyében. Dávidnak zsenge korától kezdve az Úr volt a bizodalma, ezért fordul most is hozzá, és nem a kevélyekhez, akikben már csalódott (5.v.).