Igehely: Lk 15:17-24; Kulcsige: Lk 15:22 „Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára!”
A tékozló fiú története szemlélteti számunkra legélethűbben mennyei Atyánk egyik legszebb tulajdonságát, a könyörületet. Mire van szükségünk ahhoz, hogy Isten könyörületét megtapasztaljuk?
Igehely: Mk 9:14-29; Kulcsige: Mk 9:24 „A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!”
A történet szerint egy édesapa Jézushoz hozza beteg, valószínűleg epilepsziás gyermekét. Mivel Jézus Péterrel, Jakabbal és Jánossal együtt a megdicsőülés hegyén van, ezért csupán a lent maradt tanítványokhoz jut el vele. Ők azonban nem tudtak rajta segíteni. Jézus viszont igen.
Igehely: Filem 1:1-25; Kulcsige: Filem 1:12 „Visszaküldöm neked őt, vagyis az én szívemet.”
Egyik legkedvesebb gyermekkori élményem közé tartozik az a megfigyelés, ahogyan az ereszünk alatt fészkelő fecskék gondoskodtak kicsinyeikről. Kezdve attól a perctől, hogy megszülettek, egészen addig, amíg kirepültek a fészekből.
Igehely: 2Sám 7:1-14; Kulcsige: 2Sám 7:14 „Atyja leszek, és ő az én fiam lesz. Ha bűnt követ el, megfenyítem férfihoz illő bottal, embereknek kijáró csapásokkal.”
A fenyítés szó igen érdekes és sokszor félreértelmezett kifejezés. A görög paidei szóból származik, amiből a pedagógia szavunk is. Jelentése elsősorban tanítás, nevelés, fegyelmezés és a hibák kijavítása céljából.
Igehely: Róm 8:12-17; Kulcsige: Róm 8:14 „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.”
Pál apostol rácsodálkozik arra, hogy mivé válhat a bűnös ember Jézus Krisztus által. Az, aki minden jóra való törekvése ellenére is, csak azt tudja mondani, „ó, én nyomorult ember'', egyszer mégis Isten gyermekévé válhat.
Igehely: Ef 2:14-22; Kulcsige: Ef 2:19 „Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek.”
Az efezusi levél üzenetének fő tartalma: a pogányok elhívásának „titka” a választott néppel szemben. Jézus Krisztus áldozatával végérvényesen lerontotta a válaszfalat e két nemzetség között. Ezzel érvénytelenné tette a törvény ítélő hatalmát, és megszüntette annak elválasztó erejét (Gal 3:13).
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?