Mindennapi áhítatok

2018. szeptember 20., csütörtök

Igehely: 1Kor 6:9-20; Kulcsige: 1Kor 6:18 „Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik.”

A kezdő igeszakaszban sok bűnt felsorol Pál, de a 15. verstől, a kulcsigén is át visszatér a paráznaság bűnére, ami ennek súlyosságát mutatja. A szeplőtlen Bárány vérén, drága áron lettünk megváltva, s ha ez a tény szemünk előtt marad, úgy elkerülhetjük a bűnt!

2018. szeptember 19., szerda

Igehely: Jer 3:6-13; Kulcsige: Jer 3:13 „Csak ismerd el bűnödet, hogy hűtlenül elhagytad Istenedet, az Urat. Bájaidat idegeneknek osztogattad minden zöldellő fa alatt. Csak az én szavamra nem hallgattatok – így szól az Úr.”

A bálványimádás, mint lelki hűtlenség kerül Jeremiás látókörébe, és a bűnbeismerés fontossága, amikor néven nevezi a hűtlenségeket. Izráel teljesen elszakadt Istentől, és a váló levél: a fogságba vitel volt.

2018. szeptember 17., hétfő

Igehely: Mt19: 3-12; Kulcsige: Mt 19:8 „Jézus így válaszolt nekik: Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt.”

A házasság összekötő ereje az a szilárd meggyőződés, hogy házastársamat Isten az én számomra teremtette. Ez a meggyőződés az Úrral való élő kapcsolatból fakad, és az Ő vezetése folytán történik úgy a kapcsolatépítés, mint a házasságkötés.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 22:1–12; Kulcsige: Zsid 11:19 „Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.”

Nagy boldogság végre megkapni azt, amire vagy akire hosszú időn át nagyon vágytunk. Vigyáznunk kell, mert az így megnyert áldások könnyen a bálványainkká is válhatnak. Idős napjaiban Izsák lett Ábrahám szívének gyönyörűsége, az egyetlene, akit nagyon szeretett. Ha Izmael elbocsátása nehéz volt Ábrahám számára, akkor Izsák feláldozása sokkalta inkább. Bármit vagy bárkit szívesebben adott volna, mint őt. Amikor az a kiváltság ér, hogy az Úr hitünk és ragaszkodásunk valódiságát kipróbálja, általában a szívünkhöz legközelebb állót kéri.