2018. szeptember 22., szombat

DÉLELŐTT | 
Mindenki előtt vállalhatóan

Igehely: Zsid13:1-15, Kulcsige: Zsid 13:4 „Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta, mert a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja Isten.”

A mai Ige legalább 10 nagy témakört tár elénk sok figyelmeztetéssel, de bátorítással is. Sorrendben: a testvéri szeretet, a vendégszeretet, együttérzés a bajban levőkkel, a tiszta házasélet, a megelégedés, megemlékezés a vezetőkről, Jézus örökkévalósága, idegen tanítások, örökkévaló város és a dicsőítés áldozata.

Egy kis faluban, ahol mindenki tud mindent, hamar kiderül az is, ha valamelyik házassággal baj van. Valóban, a házassági hűséget „a látható és láthatatlan tanúk előtt” vállaltuk. A paráznaság és házasságtörés ítélete már itt a földön elkezdődik, de az utolsó ítélet sújtásával is számolni kell! Egy svájci tanulmányutam alkalmával, ahogy megérkeztem a zürichi állomásra, egy kis elrekesztett részen ott volt egy fiatal nő. A kis kerítésen ott függött egy rövid mondat: „HIV fertőzött vagyok”. Sokféleképpen el lehet kapni ezt a durva betegséget, de sok esetben ez a paráznaság következménye. Ha nem is jön nyilvánosságra a házastárs megcsalása, akkor is számolni kell az Isten ítéletével! Megbecsült: ez azt is jelenti, hogy nagyra értékeled a házastársad, kíméled, véded, tiszteled!

Mi a véleménye családodnak, gyülekezetednek a házasságotokról? Mit tehetnél jobban házasságotok jó híréért?

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

A tekintély sorrendje

Igehely: Lk 20:19-26

Az Úr Jézus nem jött zavarba, amikor kísértették Őt a vezetők részéről küldött emberek, hogy beszédében hibát találjanak, olyan mértékűt, hogy azért elítélhessék. Az Úr az ilyen kérdést is úgy válaszolta meg, hogy örökérvényű igazság maradjon minden bibliaolvasó ember számára. Az Úr Jézus bölcs válasza elnémította az emberek gonoszságát. Az adópénz felmutatásával érthetőbbé tette üzenetét, hogy adják meg a császárnak, ami az övé. Az államhatalom Istentől van, mint ahogy az Úr Jézus elismerte a Pilátus hatalmát is: „semmi hatalmad nem lenne rajtam, ha felülről nem adatott volna neked” (Jn 19:11). Nemcsak az adóval kell szolgálnia az istenfélő embernek a hatalmasság felé, hanem érettük való imádsággal is, hogy csendes és nyugodt életet élhessünk (1Tim 2:2), és ők is megtérhessenek.

Miután a földi tekintély kérdését helyre tette az Úr, az Isten iránti felelősséget is reájuk helyezte - megadni Istennek, ami az övé. Az imádatot, a tizedet és főképp Isten parancsolatainak a megtartását érthették az alatt, amit Isten elvár tőlük. A tekintély iránti engedelmesség csodálatos üzenetére váltotta az Úr az adópénzt! Imádkozzunk a hatalmasságokért és imádjuk az Urat!

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: 1Jn 2:15–17; Kulcsige: 1Jn 2:15 „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.”

„De hát Isten is úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” – hivatkozhatnál a Biblia legismertebb igeversére. Igaz, csakhogy egyrészt ott a világ – görögül kosmos – szó az emberekre utal, itteni igénkben pedig az Istentől eltávolodott, vele teljesen szembenálló közegre, ami nem az Atyától van. A három ezt leíró kifejezés jól átfogja és bemutatja, hogy a testi és önző kívánságok, kiegészülve a büszke életmóddal mennyire Istentől idegen gondolkodást és viselkedésmódot eredményeznek. Ezekhez a megalapozottan hívő, folyton fejlődő keresztényeknek nem lehet semmi közük (Jak 4:4).