Igehely: Ézs 59:9-20; Kulcsige: Ézs 59:10b „Botladozunk fényes délben, mintha alkonyat volna, olyan sötétségben vagyunk, mint a halottak.”
A rész címe: a szabadító Isten késik, mert a nép bűnös. Isten Igéje bemutatja a gonosz ember állapotát, hogy Istentől és minden jótól el van szakadva. Amikor két ember szereti egymást igazán, és mégis elválasztják őket, az szenvedéssel jár.
Igehely: Jel 20:1-6; Kulcsige: Jel 20:4/c „Ezek életre keltek, és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig.”
Kiváltság ráébredni a megtévesztettségünkből fakadó állapotunkra. Sátán és szövetségesei a megtévesztés nagymesterei. Az ébresztés a minden hatalommal rendelkező Úr Jézus Krisztus személye és üzenete által történik, Akit a Szentlélek mutat be nekünk.
Igehely: 2Thessz 2:1-5; Kulcsige: 2Thessz 2:2/a „Ne veszítsétek el egyhamar józanságotokat.”
A józanság a szellemi emberek egyik erőssége (2Tim 1:7). A józan szó szinonimái: higgadt, mértéktartó, fegyelmezett, realisztikus, összeszedett.
Igehely: ApCsel 13:15-26; Kulcsige: ApCsel 13:23 „Az ő utódai közül tette Isten Izráel üdvözítőjévé Jézust, ígéret szerint.”
Isten sokféleképpen szól az emberiséghez. Azzal, amit, amikor, akivel, ahogyan, amiért tesz, üzen! Figyelmesen szemlélődve, értelmesen gondolkodva, Őt őszintén keresve sok igazság tárul fel előttünk.
Igehely: Ézs 65:8-17; Kulcsige: Ézs 65:9 „Adok még Jákóbnak utódokat, Júdának is, akik hegyeimet öröklik. Választottaim veszik birtokukba, szolgáim laknak rajta.”
Isten megkíméli szolgáit ítéletidőben. Egy részüket összetöri, de megtartja őket, mert áldást hordoznak magukban. Új nemzedékük Isten hegyeit, földjét veszi birtokba. Még Ákán kivégzésének völgye is áldott lesz. Megújul.
Igehely: Ézs 49:14-26; Kulcsige: Ézs 49:15/b „De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!”
Sion gyakran panaszkodott, hogy az Úr elhagyta, nem törődik vele! Az igazság fordított: még a többszöri figyelmeztetés ellenére is ők távolodtak el Tőle. Ugyan megtörténik, hogy egy anya megfeledkezik csecsemőjéről, de Isten nem feledkezik meg népéről és szükségeikről! Mindig együtt érez velük.
Igehely: Kol 2:4–7; Kulcsige: Kol 2:7 „Meggyökerezve és tovább épülve őbenne és megerősödve a hitben, ahogyan arra megtaníttattatok, és amiben bővölködtök hálaadással.”
Aki már ültetett magot, pontosan tudja, hogy minden mag két irányban kezd el fejlődni. Lefelé gyökeret ereszt, hiszen azzal kapaszkodik, illetve tápanyagot vesz föl a talajból, felfelé pedig fejlődik a növény, amely majd a legtöbb esetben virágot hoz, termést nevel, szóval a jövő záloga is egyben.
A hívő életben is így kellene lennie. A „gyökér” Krisztusba kapaszkodik, és belőle táplálkozik. Ennek gyümölcse a mindennapi életben látszik meg, és a termés igazolja, hogy valóban elfogadtuk Krisztus Jézust, az Urat.