Igehely: Zsolt 138:1-8; Kulcsige: 138:5 „Énekelni fognak az Úr útjairól, mert nagy az Úr dicsősége.”
Ez a zsoltár csodálatos egyszerűséggel vázolja fel azt, amiért Dávid méltónak tekinti Istent a dicséretre. Sok más zsoltárától eltérően, ebben kevés költői elemet használva, Dávid azonnali, teljes szívből fakadó magasztaló énekkel áldja Istent az istenek előtt.
Igehely: Zsolt 144:9-15; Kulcsige: 144:15 „Boldog nép az, amelynek így megy a sora. Boldog nép az, amelynek az Úr az Istene!”
Társadalomkutatók vizsgálatai alapján a magyar nemzet nem tartozik a legboldogabb népek közé. Igaz, ők nem a bibliai mércék alapján mérik ezt.
Igehely: Zsolt 122:1-9; Kulcsige: 122:7 „Legyen békesség falaidon belül, legyen boldogság palotáidban!”
Lélekemelő szavakban fejezi ki a zsoltáríró a zarándokok érzéseit, gondolatait, amikor a megfáradt utazók megpillantják Isten városát, Jeruzsálemet. Jeruzsálem hegyen épített város. Az út oda felfelé visz, ezért nehezebb oda eljutni, de közelebb is van az éghez.
Igehely: Zsolt 119:1-16; Kulcsige: 119:1 „Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek.”
A zsoltáros azzal kezdi az imáját, hogy megköszöni Istennek a törvényt. Tudatosítja a Szentírás szerepét és fontosságát, amihez, ha alkalmazkodik stabilitást és örömöt talál az életben.
Igehely: Zsolt 84:1-13; Kulcsige: 84:5 „Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! (Szela.)”
Mind az Ószövetségben, mind pedig az Újszövetségben az imádság háza nagyon fontos helyszín Isten népe számára. Sokan megtapasztalták már itt az Úr jelenlétét és az ebből fakadó boldogságot. A mai ember változatos helyeken keresi boldogságát.
Igehely: Zsolt 41:1-14; Kulcsige: 41:2 „Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Úr.”
Sok nyomorúságot, betegséget látunk a környezetünkben, néha pedig mi is ilyen helyzetbe kerülünk. Ilyenkor kérdések merülnek fel bennünk, és milyen jó, hogy a Bibliában válaszokat is találunk ezekre, miközben reménységgel várjuk az Isten ígéreteinek a beteljesülését.
Igehely: 2Thessz 2:13–17; Igehely: 2Thessz 2:14 „Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében.”
Csodálatos dolog történt a gyülekezet tagjaival! Megszabadultak hiábavaló, bűnös életükből, mert elfogadták az igazságot, Krisztust. De voltak Thesszalonikában olyanok is, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Láthatjuk, hogy az emberek igazsághoz való viszonyulásától függ az örök életük. Azok fognak elveszni, akik megvetik az igazságot. Jézus az igazság, s aki őt félvállról veszi, nem törődik vele, az már elveszett.