Igehely: Jak 4:4-10; Kulcsige: 4:6 „De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: «Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.»”
A világ akaratosan, büszkén lázad a teremtő, gondoskodó és megváltó Isten ellen. Nem haladhatunk velük egy irányba, mert nem értünk egyet. Nem vágyhatunk a világi társaságok barátságára, befogadására, teljes elismerésére! Ne engedjünk csábításuknak, ne flörtöljünk velük (Jn 17:14-19)!
Igehely: 1Pt 4:10-11; Kulcsige: 4:10 „Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.”
Krisztus visszajövetelét várjuk imádkozva, egymást szeretve és szolgálva. Isten népének mindenik megtért, újjászületett és a Szentlélek által vezetett tagja kapott valamilyen szellemi ajándékot.
Igehely: 1Kor 1:4-9; Kulcsige: 1:5 „Mert őbenne meggazdagodtatok mindenben: minden beszédben és minden ismeretben.”
Pál apostol azt is közli ennek a levelének indításában, hogy mindenkor hálát ad a Krisztus Jézusban a korinthusi gyülekezetnek adatott kegyelemért. Mégis mindkét hozzájuk címzett írásában további kegyelmet és békességet kíván nekik.
Igehely: Zsolt 94:1-23; Kulcsige: 94:17 „Ha az Úr nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknék.”
Az emberi társadalomban, történelemben gyakran tapasztalunk fonákságot, igazságtalanságot, reménytelenséget, tragédiát. Ilyenkor a hívő ember Isten beavatkozását kéri őszinte imában. Emberekre kevésbé támaszkodhat. Ellenben az Úr segítségét gyakran megtapasztalhatjuk.
Igehely: Ef 4:1-12; Kulcsige: 4:7 „A kegyelem pedig mindegyikünknek Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott.”
Pál apostol mindannyiunkhoz kéréseket intézett azért, hogy az Istentől kegyelemből kapott elhívásunkhoz méltóan éljünk. Meghívásunk örök közösségről, üdvösségről és szent szolgálatról szól. Az Úr kegyelméből kínálta fel a mindannyiunknak egyenlően szánt szellemi értékeket.
Igehely: 2Pt 3:14-18; Kulcsige: 3:18 „Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóságban!”
Bibliai értelemben a kegyelem Isten meg nem érdemelt jóindulata. Ahol hitet, igénylést, szabad teret talál, ott naggyá lesz, sokasodik és uralkodik. Nem véletlen, hogy az apostoli levelek gyakran kívánnak kegyelmet és békességet olvasóiknak.
Igehely: Préd 3:16–22; Kulcsige: Préd 3:21 „Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá?”
Porból lettünk, porrá leszünk, de a teremtéskor Isten adott valamit, ami csak az emberé: életnek leheletét, így lett az ember élő lélekké (1Móz 2:7). Ez az, ami az állatoknak nincs: lelke. Isten megváltó munkájának köszönhetően ez a lélek örök életre is jogosult, ha elfogadtad Isten kegyelmét!
Nagyon sok különbség van ember és állat között. Bár mindegyik porból lett, vagyis ugyanolyan földi elemekből lettünk teremtve, mégis mindegyikünk különböző genetikai állománnyal rendelkezik. De az embernek adatott a Lélek, az ember gondolkodó, szabad akarattal rendelkező lény.