Mindennapi áhítatok

2019. június 17., hétfő

Igehely: 1Móz 35:1-15; Kulcsige: 35:12 „Neked adom azt a földet, amelyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, utánad pedig utódaidnak adom azt a földet.”

Mindig Isten a kezdeményező. Ebben az esetben is Jákóbot Bételbe szólítja. Oltárt kell építenie. Az Ószövetségben az oltár volt az istentiszteleti hely. Jákób nagyon jól tudta: akárhogy nem járulhat Isten elé. Ezért megszabadul a bálványoktól egész háznépével együtt.

2019. június 14., péntek

Igehely: Jn 16:4b-11; Kulcsige: 16:8 „És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet.”

Mindnyájan vettünk már részt szobor vagy emléktábla avató rendezvényen. A beszédek után, feszült figyelemmel vártuk a leleplezést, hogy nyilvánvaló legyen a titok. Jézus azt állítja most, hogy a Szent Szellem, amikor eljön a világba, elkezdi leleplező szolgálatát.

2019. június 13., csütörtök

Igehely: Jn 15:26-27; Kulcsige: 15:26 „Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam.”

Micsoda önzetlen küldetést vállalt a Lélek. Eljött a földre, hogy megismertesse Jézust és beszédeit az enyészettől megőrizze. Tehát nem önmagáért, hanem valaki másért van itt. A Lélek Jézusról tesz bizonyságot, ami tanúskodást jelent, szóban és tettben. Vajon milyen tanú Ő? Igaz vagy hamis?

2019. június 12., szerda

Igehely: Jn 14:25-26; Kulcsige: 14:26 „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.”

Egy teológiai hallgató héber vizsga előtt komolyan imádkozott az osztályteremben: Úr Jézus, juttasd eszünkbe az anyagot, azt is, amit nem tanultunk meg. Még a tanárt is megmosolyogtatta a diák őszinte kérése. Csakhogy nem ez van megígérve.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Mk 1:21–28 Kulcsige: Mk 1: 22 „Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.”

Jézus tanításán álmélkodtak az emberek. Felismerték a különbséget Jézus és az írástudók tanítása között. Ő hatalommal beszélt; azoknak szavai erőtlenek voltak: „Ő volt a hang, azok csak visszhangok. A Törvényadó, Törvénymagyarázó és Bíró isteni tekintélye úgy átsugárzott tanításán, hogy az írástudók tanítása nem tűnhetett másnak, mint fecsegésnek” (Jamieson, Fausset és Brown kommentár). Szavainak hatalmát cselekedetei és csodái is igazolták. Csoda csodát követett. Megnyilvánult Krisztus abszolút uralma a betegségeken, démonokon, a halálon és a természet elemei felett.