Mindennapi áhítatok

2019. június 17., hétfő

Igehely: 1Móz 35:1-15; Kulcsige: 35:12 „Neked adom azt a földet, amelyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, utánad pedig utódaidnak adom azt a földet.”

Mindig Isten a kezdeményező. Ebben az esetben is Jákóbot Bételbe szólítja. Oltárt kell építenie. Az Ószövetségben az oltár volt az istentiszteleti hely. Jákób nagyon jól tudta: akárhogy nem járulhat Isten elé. Ezért megszabadul a bálványoktól egész háznépével együtt.

2019. június 14., péntek

Igehely: Jn 16:4b-11; Kulcsige: 16:8 „És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet.”

Mindnyájan vettünk már részt szobor vagy emléktábla avató rendezvényen. A beszédek után, feszült figyelemmel vártuk a leleplezést, hogy nyilvánvaló legyen a titok. Jézus azt állítja most, hogy a Szent Szellem, amikor eljön a világba, elkezdi leleplező szolgálatát.

2019. június 13., csütörtök

Igehely: Jn 15:26-27; Kulcsige: 15:26 „Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam.”

Micsoda önzetlen küldetést vállalt a Lélek. Eljött a földre, hogy megismertesse Jézust és beszédeit az enyészettől megőrizze. Tehát nem önmagáért, hanem valaki másért van itt. A Lélek Jézusról tesz bizonyságot, ami tanúskodást jelent, szóban és tettben. Vajon milyen tanú Ő? Igaz vagy hamis?

2019. június 12., szerda

Igehely: Jn 14:25-26; Kulcsige: 14:26 „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.”

Egy teológiai hallgató héber vizsga előtt komolyan imádkozott az osztályteremben: Úr Jézus, juttasd eszünkbe az anyagot, azt is, amit nem tanultunk meg. Még a tanárt is megmosolyogtatta a diák őszinte kérése. Csakhogy nem ez van megígérve.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”

Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).