Mindennapi áhítatok

2024. január 4., csütörtök

Igehely: Zsolt 103:1–10; Kulcsige: Zsolt 103:1-2 „Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!”

Az ember hamar felejt. Nem mindenkire érvényes ez, de sokunkra igen. Az Ige felhívja a figyelmünket, hogy ne felejtsük el, mennyi jót tett velünk az Úr! Életünk folyamán hányszor voltunk betegek? Legyen az akár fejfájás, akár súlyos betegség, ami műtétet igényelt.

2024. január 2., kedd

Igehely: Ef 6:18–24; Kulcsige: Ef 6:18 „Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért.”

Mikor halljuk, hogy az imádságról van szó, akkor az az első hozzáállásunk, hogy jól ismerjük ezt a témát. Mégis ez az a terület, amit valószínűleg mindannyian jobban kéne gyakoroljunk. Az Ef 6:18-ból ki szeretnék hangsúlyozni két dolgot.

2024. január 1., hétfő

Igehely: Hab 2:1–4; Kulcsige: Hab 2:3b-4 „Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el. Zsid 10,37; 2Pt 3,9 4 Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.”

A múltat nem tudjuk megváltoztatni, a jövőt pedig nem ismerjük, viszont a jelenben elmélkedünk úgy a múltról, mint a jövőről. Újév táján szinte mindenkiben felmerül a kérdés: Vajon milyen lesz ez az év? Mi fog történni világszinten, országszinten, gyülekezeti szinten vagy egyéni szinten?

2023. december 31., vasárnap

Igehely: Zsolt 66:1-20; Kulcsige: Zsolt 66:5 „Gyertek és lássátok Isten tetteit! Félelmetesek dolgai az emberek között.”

Sok-sok kihívással teli év utolsó napjához érkeztünk. Ha visszatekintünk, megállapíthatjuk, hogy részünk volt sok örömben, de nehézségekben is. Sokszor keserített bennünket a járvány, az aszály, a háború, az energiaválság, betegség és még sok minden egyéb.

2023. december 30., szombat

Igehely: Ef 5:8-11; Kulcsige: Ef 5:8 „Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei.”

A sötétség a fény hiánya, ahol pedig megjelenik a világosság, ott a sötétség megszűnik. Pál apostol is erre az igazságra emlékezteti az efézusi gyülekezet tagjait. Ők egykor sötétségben éltek, de most világosság lehetnek az Úrban.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”

A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.