Igehely: Róm 8:31-37; Kulcsige: 8:34 „Ki ítélne kárhozatra? Hiszen Krisztus Jézus az, aki meghalt, sőt feltámadt, aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk.”
Jézus így intette Pétert és a többi tanítványt a támadás óráiban: „Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lk 22:31-32).
Igehely: Róm 8:26-30; Kulcsige: 8:27 „Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek szándéka, mert Isten szerint jár közben a szentekért.”
Nem kell nagy bajnak történnie ahhoz, hogy szembesüljünk erőtlenségünkkel, gyengeségünkkel. Még a legerősebbeket is leteperheti az ellenség. Mindannyian szorultunk már segítségre, és átéltük azt a könyörületet, hogy valaki csak úgy jött, segített rajtunk a bajban, és csendesen továbbment.
Igehely: Róm 8:18-25; Kulcsige: 8:23 „De nemcsak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek zsengéjét kapták: mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására.”
Üdvösségünk reménységre szól, amely meghatározza a mai napot is. Dr. G. Campbell Morgan, jeles igehirdető mondta: „Krisztus visszajövetelének tudata olyan számomra, mint egy lámpa, mely jelenemet sokkal elviselhetőbbé teszi.
Igehely: Róm 8:12-17; Kulcsige: 8:13 „Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok.”
Naponként többször is döntéseket hozunk. Vannak ismétlődő, megszokott döntéseink, amelyek már rutinná váltak. De dönthetnénk úgy is, hogy nem kelünk fel, nem tisztálkodunk, nem tesszük többet azt, ami fárasztó, vagy amihez nincs kedvünk.
Igehely: Róm 8:1-11; Kulcsige: 8:9 „Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs Krisztus Lelke, az nem az övé.”
Néhány nappal a megtérésem után több bolt kirakati tükrénél is megálltam, és azt vizsgáltam, látható-e a változás? Ragyog-e az arcom? Látszik-e rajta az öröm? Azóta is, amikor a tükörbe nézek, olvasok a tekintetemből, olykor a másokéból is.
Igehely: Róm 7:22-25; Kulcsige: 7:24-25a „Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által!”
A sorkatonák nevelésében az egyik cél – amit sokan tapasztaltunk is –, hogy lépjük túl korlátainkat, lássuk meg, hogy többre vagyunk képesek, mint azt előtte gondoltuk volna. Meggyőződésem, hogy a legtöbb ember messze elmarad attól a céltól, amit Isten számára elkészített.
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.