Igehely: ApCsel 9:9-19; Kulcsige: 9:9 „És három napig nem látott, nem evett és nem ivott. Volt Damaszkuszban egy tanítvány, név szerint Anániás. Az Úr megszólította őt látomásban: Anániás!”
Minden frissen megtért hívő embernek ilyennek kell lennie és ilyennek kell maradnia, mint Saul: imádkozó, nyitott a lelkiekre, a vezetésre, a tanulásra. Mire vezette őt az Úr?
Igehely: Zsolt 37:1-11; Kulcsige: 37:7 „Légy csendben, és várj az Úrra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja!”
Az érzelmek fontos szerepet játszanak életünkben. Szebbé, gazdagabbá és színesebbé válhat életünk, azonban meg is keseríthetnek. Uralkodnunk kell érzelmeinken, sőt meg kell tanulnunk irányítani őket. Hogyan tegyük ezt?
Igehely: Zsolt 23:1-6; Kulcsige: 23:2 „Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.”
„Csak Istennél csendesül el lelkem” – mondja a zsoltáros (Zsolt 62:2a). Korábban leterhelt volt, boldogtalan, céltalan és lelkiismerete is vádolta, de Istenben megnyugodott, a Jó Pásztor betöltötte lelkét, nem szűkölködik. Hogyan maradhat meg ez az élet?
Igehely: Mk 6:30-34; Kulcsige: 6:31 „Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük.”
Jézus egy oázisra mutat: pihenés a testnek és léleknek. A lelki szolgálattevőknek is szükségük van pihenésre. A Jézusért végzett szolgálat ideje alatt sok megterhelés és energiavesztés történik, amit pótolni kell.
Igehely: Róm 8:26-27; Kulcsige: 8:26 „Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.”
Szavakkal ki sem tudjuk fejezni, milyen nagy segítséget kap a hívő ember Istentől. Tudjuk, hogy erre gyengeségeink miatt vagyunk ráutalva. Isten Lelkének, a Szentléleknek a segítségére imádságainkban is számíthatunk.
Igehely: Mt 26:36-45; Kulcsige: 26:36 „Akkor elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és így szólt tanítványaihoz: Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom.”
Figyelemreméltó, hogy Jézus minden élethelyzetben kész volt és tudott imádkozni. Nemcsak akkor, amikor öröme volt, hanem szomorúságai és gyötrelmei közepette sokkal inkább. Ilyenkor imatársakat is keresett. Nem lehet ez másképp Isten gyermekei életében sem.
Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”
A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.
Dávid felismeri a ravasz félrevezetést, mégis könyörületes lesz, és teljesíti Joáb kérését. Vajon mi hányszor cselekszünk Joábhoz hasonlóan? Sokszor ravaszul becsempésszük imáinkba vágyainkat, de a végén alázatoskodva hozzátesszük: legyen meg a te akaratod.