Igehely: Mt 5:17-20; Kulcsige: 5:17 „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat.”
Az Úr Jézus a törvényhez való viszonyáról beszél. Nem úgy beszél róla, mint amit félre akar tenni teljesen, hanem úgy, mint aki a törvény követelését meg akarja oldani.
Igehely: Mt 23:1-5; Kulcsige: Mt 23:3 „Mindazt tehát, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert nem azt teszik, amit mondanak.”
Kemény beszédet mond az Úr Jézus a törvény képviselőinek. Ezek tanították ugyan a törvényt, de életvitelükkel nem töltötték be. Az Úr Jézus azt fedte meg bennük, hogy nem volt helyes a magatartásuk a törvény iránt.
Igehely: Gal 4:1-7; Kulcsige: 4:5 „Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk.”
Egy kép tárul elénk az igéből, annak az atyának a képe, akinek van egy fia, de mivel a fiú kiskorú, így nem lehet örökös. Ameddig nem éri el a felnőttkort, gyámság alatt van. A mi Atyánk nem ezt a státuszt szánta nekünk, hanem azt, hogy teljes jogú fiak lehessünk.
Igehely: Gal 3:10-14; Kulcsige: 3:13 „Krisztus megváltott minket a törvény átkától úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: «Átkozott, aki fán függ»”
A galáciai gyülekezetben voltak akik úgy gondolták, nem elég Krisztus kegyelme! Pótolni kell valamivel, mert csak így lesz teljes a váltság. Pál ismerte ezeket és kész volt leleplezni tévedéseiket.
Igehely: Lk 12:47- 48; Kulcsige: 12:47 „Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem teljesítette azt, vagy nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap.”
Mindenféle szolgálatra alkalmazható igazságot mond el itt az Úr Jézus. Nagy kiváltságot tár fel az Ige, de ugyanakkor az ezzel együttjáró nagy felelősséget is. Az előző versekben Jézus felveti a kérdést: ki az igaz és bölcs sáfár? Majd ehhez fűzi ezt a rövid magyarázatot.
Igehely: Zsolt 119:97-104; Kulcsige: 119:97 „Mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azon elmélkedem. Bölcsebbé tesz ellenségeimnél parancsolatod, és enyém marad az örökké.”
Elménket nap mint nap sok fontos, vagy kevésbé fontos gondolat, információ éri, amelyek mind teret követelnek maguknak az elménkben. Ahhoz, hogy a fontosak felől tudjunk gondolkodni, meg kell tanulnunk megválogatni azokat, amelyek fölött érdemes gondolkodni és ezeknek elménkben helyet adni.
Igehely: 1Thessz 1:1–4; Igehely: 1Thessz 1:4 „Mivel tudjuk, Istentől szeretett testvéreink, hogy választottak vagytok.”
A napokban elkezdtem egy képzést, melynek keretében az évfolyamot négy kisebb csoportra osztották. A csoportbeosztást – a helyszínekkel együtt – jó előre elküldték, azonban a képzés napján bizonyos okok miatt változtattak a helyszíneken. Ez okozott némi kavarodást, mert egyesek a régi, mások a frissített kiírás szerint keresték meg a valós vagy vélt csoportjukat. Izgalmas volt látni az arcokon a felismerést, amikor rádöbbentek, hogy ők nem ebbe a csoportba hivatalosak.