Mindennapi áhítatok

2019. szeptember 25., szerda

Igehely: Róm 12:17-21; Kulcsige: 12:19a „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim.”

Egy imaház tetőcserepeit minden héten megrongálta valaki kövekkel. Hetek múltával egyre csak nőt az összetört cserepek száma. Egy alkalommal a gyülekezet pásztora az imaházhoz közel sétált, amikor észrevette, hogy két tinédzser abban versenyezik, ki tud több követ hajítani az imaház tetejére.

2019. szeptember 23., hétfő

Igehely: Róm 12:3-8; Kulcsige: 12:3b „Ne gondoljátok magatokat többnek, mint amennyinek gondolnotok kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint.”

Az újszövetség több helyen is felszólít, hogy legyünk józanok. A józanság alatt az Ige éberséget ért, (1Thessz 5:6) kiegyensúlyozottságot, (1Tim 3:2) helyes ítélőképességet, (2Tim 4:5) vagy olyan lelkületet, amelyből buzgó imaélet fakad. (1Pt 4:7) Józanok kell legyünk önmagunk megítélésekor is.

2019. szeptember 22., vasárnap

Igehely: Róm 12:1-2; Kulcsige: 12:2 „És ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”

Egy embert el akartak tántorítani a Krisztusba vetett hitétől, miközben mindenféle kétes olvasmányt ajánlottak neki. Erre ő előhozta öreg Bibliáját, melynek címlapjára a földgömb volt rajzolva, fölötte a ragyogó nappal, ezzel a felirattal: „Suficit orbi” - elég az egész világnak. (P. L. Illuszt.

2019. szeptember 21., szombat

Igehely: Róm 11:33-36; Kulcsige: 11:36 „Bizony, őtőle, őáltala és őreá nézve van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen.”

Az ember csodálatos lény. A világ számos könyvtára igazolja ezt. A technológia, amit az ember fejlesztett, beszél nekünk erről, a megalkotott építmények is hangsúlyozzák ezt. De Isten útjai minden emberi elképzelést felülmúlnak. Isten bölcsessége minden emberi értelmet meghalad, „...

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 35:1–15; Kulcsige: 1Móz 35:15 „Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.”

Jákób az Úrral való találkozásra készült Bételben. Isten újra szólni akart hozzá ott, ahol menekülése idején megjelent neki. Meg akarta mutatni akaratát, közösséget akart vállalni vele és megújítani szövetségét. Jákób átérezte ennek a jelentőségét, és egész háza népétől az idegen istenek összegyűjtését, tisztálkodást és ruhacserét kért. A bálványszobrokat elásta.