Igehely: 2Kor 12:6–10 Kulcsige: 2Kor 12:7 „Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam.”
Pál a zsidó tévtanítókkal vitázva kényszerül arra, hogy saját szolgálatát taglalja. A dicsekvés elkerülése végett rátér az „Úr megjelenéseire és kinyilatkoztatásaira” (2Kor 12:1). Szól a testébe adatott tövisről is, ami őt alázatban tartja. A szenvedésben gyakran feltevődik a „Miért?” kérdés.
Igehely: Jn 15:1–2 Kulcsige: Jn 15:2 „Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen.”
Elisabeth Elliot írja Fegyelem, a hívő élet ábécéje című könyvében fiatalon elhunyt férjéről: „Jim Elliot a wheatoni évkönyvembe aláírta a nevét, de csak egy igehelyet írt mellé: 2Tim 2:4: Egy harcos sem elegyedik a világ dolgaiba, hogy tessék annak, aki őt harcossá avatta.
Igehely: Zsid 12:5–11 Kulcsige: Zsid 12:7 „Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít meg az apja?”
Szíve mélyén, az Édenkertben Istennel megszakadt szeretetkapcsolatra vágyik az ember. Ez a kapcsolat állt helyre Isten és az ember között Krisztusban. Gyermekeként kezeli minden megváltott, neki engedelmes követőjét.
Igehely: 1Jn 2:1–6 Kulcsige: 1Jn 2:3 „Abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait.”
János int minket arra, hogy a mindennapokban éljük meg a hitünket, hogy ne vétkezzünk. Megadja ehhez a szükséges utasításokat is. Mintha ellentmondás lenne a felsorolásban, de tulajdonképpen felnyitja a szemünket. Azt mondja, hogy ne vétkezzünk.
Igehely: 1Jn 1:5–10 Kulcsige: 1Jn 1:9 „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.”
Pál imádkozott tegnapi igénkben, János viszont bennünket tanít imádkozni. Isten jelenlétében szembesülünk önmagunkkal. Az Ószövetségben is látunk ilyet. Ézsaiás akkor értette meg, hogy bűnös, amikor Isten jelenlétébe került.
Igehely: Ef 3:14–20 Kulcsige: Ef 3:16 „Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által.”
Mai témánk fő gondolata tulajdonképpen egy imádság. Pál apostol imádkozik a hívőkért. Három dolgot kér számunkra itt: 1. Megerősödés a Szentlélek által; 2. Krisztus lakjon a szívünkben; 3. Isten teljességére való eljutás.
Igehely: 2Kor 12:6–10 Kulcsige: 2Kor 12:7 „Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam.”
Pál a zsidó tévtanítókkal vitázva kényszerül arra, hogy saját szolgálatát taglalja. A dicsekvés elkerülése végett rátér az „Úr megjelenéseire és kinyilatkoztatásaira” (2Kor 12:1). Szól a testébe adatott tövisről is, ami őt alázatban tartja. A szenvedésben gyakran feltevődik a „Miért?” kérdés. Próbáink között jól tesszük, ha Pál példáját követve imában fordulunk Atyánkhoz. Megváltozik a perspektívánk. Szívből könyörögve már nem is az a legfontosabb: miért vagyunk egy adott helyzetben.