Mindennapi áhítatok

2020. március 8., vasárnap

Igehely: Mt 13:24-30, 36-43; Kulcsige: Mt 13:30 „Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.”

A búza és a konkoly példázata arról szól, hogy ebben a világban együtt vannak a mennyország fiai és a gonosz fiai. Most még Isten nem választja külön őket. Nem létezik egy keresztyén világrész, ahol csak a hívők vannak, és egy másik rész, ahol a gonoszok.

2020. március 6., péntek

Igehely: Mt 12:46-50; Kulcsige: Mt 12:50 „Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.”

Legjobb esetben minden embernek vannak rokonai. Még az Úr Jézusnak is voltak. Volt apja, anyja, több testvére és unokatestvére is. Nemzetsége visszavezethető Ábrahámig. Isten elrendelte, hogy milyen nemzetségbe, milyen körülmények között és mikor szülessen a világra.

2020. március 5., csütörtök

Igehely: Mt 12:43-45; Kulcsige: Mt 12:43 „Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, nyugalmat keres, de nem talál.”

Jézus sok mondanivalóját példázatokba „csomagolta be”. Itt is ezt teszi. Képletesen összefoglalja a hitetlen Izrael múltját, jelenét és jövőjét. Az ember a zsidó nemzetet jelképezi, a tisztátalan lélek pedig a bálványimádást.

2020. március 4., szerda

Igehely: Mt 12:38-42; Kulcsige: Mt 12:40 „Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel.”

Annak ellenére, hogy sokan láthatták, és sokszor személyesen is megtapasztalhatták Jézus csodatevő, gyógyító hatalmát, mégis mindig maradtak kételkedők, hitetlenek. Volt olyan hely, ahol Jézus nem is tehetett sok csodát a közömbös hozzáállás miatt. Pedig neki volt, van és lesz rá hatalma.

2020. március 3., kedd

Igehely: Mt 12:33-37; Kulcsige: Mt 12:33 „Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát.”

Jézus az őt követő tömegnek legtöbbször nagyon egyszerű, mindenki számára érthető példákat mondott. Ilyen az előttünk álló igeszakasz is. Jézus nem csak beszélt az útról, az igazságról és az életről, hanem Ő maga volt az út, az igazság és az élet.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 2:1–7; Kulcsige: Lk 2:7 „És megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”

Karácsonykor eszünkbe jutnak szeretteink, ismerőseink. Isten is gondolt reánk, és elküldte Fiát a mi világunkba: „hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékáért” (1Kor 9:15). Isten jóságáról, szeretetéről tanúskodik: „Leszállott a mennyei fényből, elhagyta a dicső hazát, hogy széttörhesse rabbilincsünk, hogy hintsen az éjbe sugárt” (ÚHH 499).