Igehely: Mt 18:10-14; Kulcsige: Mt 18:12 „Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy el megkeresni az eltévedtet?”
A mi Urunk, Jézus Krisztus megüresítette önmagát, megalázkodott és mindenben engedelmeskedett az Atyának azért, hogy az elveszetteket összegyűjtse és az Isten országába bevezesse.
Igehely: Mt 18:1-9; Kulcsige: Mt 18:5 „És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be.”
Mennyire furcsa, hogy Jézus jelenlétében (aki a legnagyobb) a tanítványok azon vitatkoznak, hogy ki a nagyobb.
Igehely: Mt 17:14-21; Kulcsige: 17:20 „Ő így válaszolt: Kishitűségetek miatt. Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda – akkor odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen.”
Egy dokumentumfilmben láttam, hogy egy katolikus pap az ördögűzésről beszélt. Azt mondta, hogy általában, amikor ilyen eseményekről olvas vagy hall az ember, kirázza a hideg és libabőrös lesz.
Igehely: Mt 17:1-13; Kulcsige: 17:5 „Miközben ezt mondta, íme, fényes felhő borította be őket, és hang hallatszott a felhőből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, őt hallgassátok!”
A közelmúltban alkalmam volt egy csoportban a házasságról és a szexuális együttlétről beszélgetni.
Igehely: Mt 16:13-28; Kulcsige: 16:24 „Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!”
Olyanok vagyunk, hogy áldozat nélkül szeretnénk megkapni azt, amire vágyunk.
Igehely: Mt 16:1-12; Kulcsige: 16:12 „Ekkor megértették: nem azt mondta, hogy a kenyér kovászától óvakodjanak, hanem a farizeusok és szadduceusok tanításától.”
Ha figyelmesen olvastuk ezt a történetet, észrevehettük, hogy a tanítványok a földi gondolkodás rabjai voltak: „Ők pedig így gondolkodtak magukban: Nem is hoztunk kenyeret!” (7.v.). Ez a földi gondolkodás elvette a figyelmüket Jézus igazi üzenetéről.
Igehely: Ézs 40:12-26; Kulcsige: Ézs 40:18 „Kihez hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását?”
„Kihez hasonlítnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását?” (18.v.)
Minden korszakban voltak olyan emberek, akik megpróbálták a lehetetlent: öntött, faragott, festett dolgokkal ábrázolni Istent. Születtek is olyan alkotások, amelyek sok ember elméjét elhomályosították, és elfordították az élő Isten imádatától, de ezek közül egy sem teremtő, egyik sem Úr, hiszen azóta is mozdulatlanul állnak, és képtelenek segíteni imádóikon.