Mindennapi áhítatok

2020. január 30., csütörtök

Igehely: Mt 8:14-17; Kulcsige: Mt 8:16 „Amikor este lett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szóval űzte ki a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított.”

Ha meg kellene tippelnem, hogy Jézus körülbelül hány embert gyógyított meg, az evangéliumi beszámolók alapján én több tízezret mondanék. Többször előfordult, hogy napokon át vitték Jézus elé a betegeket.

2020. január 29., szerda

Igehely: Mt 8:5-13; Kulcsige: Mt 8:10 „Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: «Bizony, mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben.»”

Miben rejlik a százados mindenkiénél nagyobb hite? Ki ne szeretné azt közülünk, hogy Jézus rólunk is hasonló bizonyságot mondjon majd az utolsó napon összegyűlt sokaság előtt? „Bizony, mondom néktek, senkiben nem találtam ilyen nagy hitet az ő otthonában, gyülekezetében, városában…”

2020. január 28., kedd

Igehely: Mt 7:24-29; Kulcsige: Mt 7:24 „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.”

Jézus a hegyi beszéd zárásaként emlékezteti hallgatóságát, hogy Isten beszédének a hallgatása felelősséggel jár. Az Ige, Isten cselekvő, teremtő szava föl kell, hogy építsen bennünk egy maradandó új életet, amit az Úr biztos alapon álló házhoz hasonlít.

2020. január 27., hétfő

Igehely: Mt 7:21-23; Kulcsige: Mt 7:21 „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.”

Sokan zavarban vagyunk, amikor ezeket az igéket kell magyaráznunk, hiszen Jézus világosan kijelenti, hogy a keresztyén közösségekben szolgáló testvérek között is vannak olyanok, akik csupán saját dicsőségüket és igazságukat keresik az Úr szolgálatában. Ők nem mennek be a mennyek országába.

2020. január 26., vasárnap

Igehely: Mt 8:1-4; Kulcsige: Mt 8:3 „Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: «Akarom. Tisztulj meg!» És a lepra azonnal letisztult róla.”

Jézus korában a leprát a rágalmazás, a vérfertőzés és a hivatalbitorlás büntetésének tartották. A messiási időkre várták ennek a betegségnek a megszűnését, mivel hitték, hogy a Messiás megszabadítja és megtisztítja Isten népét még ezektől a bűnöktől is, és elhozza a rend és a béke országát.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 7:6–13; Kulcsige: Róm 7:6 „Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.”

Ez a leghíresebb igeszakasz az ó és új ember, a lélek és a test harcával kapcsolatban. Nem könnyű követni Pál gondolatmenetét, amint leírja ezt a problémakört, ahogy próbálja beazonosítani a résztvevőit, majd megtalálni a megoldást. Kiemelt igeversünkben fogság és szabadság, törvény és Lélek, új és régi rend kerül elénk, aztán a következő igeversekben ezek kifejtése rokon értelmű kifejezésekkel.