Igehely: Jer 50:1-28; Kulcsige: Jer 50:14 „Íjászok, vegyétek körbe Babilont! Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat, mert vétkezett az Úr ellen!”
Babilon az Isten elleni lázadás városa. Benne a földi dicsőség és emberi hatalom szemben áll Isten népével és városával, a mennyei Jeruzsálemmel. Sok párhuzam van a Jer 50-51 és Jel 17-18 között. Hasznos ezt a négy fejezetet együtt elolvasni.
Igehely: Jer 49:34-39; Kulcsige: Jer 49:39 „De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát! – így szól az Úr.”
Élám ókori iráni államalakulat volt a Perzsa-öbölben, története önmagában is nagyon érdekes és viszontagságos. Évezredeken keresztül fenyegetést jelentett Mezopotámia népeire. Íjászai híres harcosok voltak (Ézs 22:6).
Igehely: Jer 28:1-17; Kulcsige: Jer 28:13 „Menj, és ezt mondd Hananjának: Így szól az Úr: Fajármot törtél össze, de vasjármot csináltál helyette!”
Az igei üzenet szemléltetése gyakori Jeremiás prófétánál: 11 ilyen jelképes cselekedet van a próféta könyvében.
Igehely: Jer 27:1-22; Kulcsige: Jer 27:12 „Cidkijjának, Júda királyának is ugyanezeket mondtam: Hajtsátok a nyakatokat Babilónia királyának az igájába, szolgáljátok őt és népét, akkor élni fogtok!”
Jeremiás próféta ugyanazt az üzenetet adta át Júda királyának, Cidkijjának, mint a hozzá érkezett követeknek, akiket Edóm, Móáb, Tírusz, Szidón és az ammóniak királya küldött Jeruzsálembe: hódoljanak be Babilónia királyának, hajtsák nyakukat Nebukadneccar igájába, és élni fognak.
Igehely: Jer 31:23-40; Kulcsige: Jer 31:33b „Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.”
Miért kellett Istennek új szövetségről gondoskodnia népével kapcsolatban? Talán az első, amelyet Isten adott a zsidó nép számára, erőtlen volt? Nem az Isten által adott szövetséggel, törvénnyel volt a gond, hanem az emberrel, aki megrontotta azt.
Igehely: Jer 31:1-22; Kulcsige: Jer 31:10b-11 „Aki szétszórta Izráelt, össze is gyűjti, és őrzi, mint pásztor a nyáját. Mert megváltotta az Úr Jákóbot, kiszabadította az erősebb kezéből.”
Ebben a szakaszban a helyreállítás ígéretéről olvashatunk. Az Úr biztosítani kívánja népét arról, hogy a helyreállás biztosan meg fog történni, tehát reménykedjenek, és várják az ígéret beteljesedését. Isten megengedte népe szétszóratását, de szintén Ő az, aki össze is gyűjti őket.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.