Igehely: Zsolt 23:1-6; Kulcsige: Zsolt 23:4 „Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.”
Dávid legismertebb zsoltára ma bemutatja előttünk a halál árnyékának völgyét, melyet legszívesebben kikerülne minden hívő ember földi élete során.
Igehely: Fil 4:1-5; Kulcsige: Fil 4:3 „Sőt téged is kérlek, hűséges munkatársam, segíts nekik, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért, Kelemennel és a többi munkatársammal is, akiknek a neve benne van az élet könyvében.”
Pál apostol elismeri és méltatja a drága munkatársait. Úgy nyilatkozik róluk, mint „örömöm és koronám.” Bíztatja őket, hogy maradjanak meg hűségben és szeretetben szolgálva. A 133. Zsoltár szerint Isten csak oda küld áldást, ahol egyetértésben élnek a testvérek.
Igehely: Neh 13:10-14; Kulcsige: Neh 13:14 „Ezért emlékezz meg rólam, Istenem, és ne töröld ki könyvedből hűséges tetteimet, amelyeket Istenem házáért és az ottani teendőkért vittem véghez!”
A gyülekezet lelki nívóját abban is le lehet mérni, hogy a testvérek örömmel és jó szívvel adakoznak-e? Aki nem ragaszkodik teljes szívvel az élő Istenhez, annak a szívéhez nőnek az anyagiak és nehezére fog esni az adakozás. Netán azt is gondolhatja, ha ad, neki kevesebb marad.
Igehely: Jel 17:7-14; Kulcsige: Jel 17:8b „És csodálkoznak a föld lakói, akiknek nincs beírva nevük az élet könyvébe a világ kezdete óta, amikor látják, hogy a fenevad volt és nincsen, de megjelenik.”
A 17. rész azzal kezdődik, hogy egy angyal bemutatja János apostolnak a fenevadon ülő parázna nőt, aki sok embert félrevezetetett és becsapott gonoszságával. Ez az asszony a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől volt részeg.
Igehely: Jel 3:1-6; Kulcsige: Jel 3:5 „Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt.”
A szárdiszi gyülekezetnek címzett levél figyelmeztetéssel kezdődik: „Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” Milyen szomorú megállapítás. Önámítás azt hinni, hogy rendben van az életem, ha Isten másképp látja azt.
Igehely: 2Móz 32:30-35; Kulcsige: 2Móz 32:32 „Mégis, bocsásd meg vétküket! Mert ha nem, akkor törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál!”
Izráel népe megsértette Istent azzal, hogy míg Mózes fent volt a Sinai hegyen átvenni a törvénytáblákat, addig aranyborjút öntöttek. Amikor Mózes lejött a hegyről és látta a helyzetet, haragjában összetörte a kőtáblákat. Azután Isten haragja miatt elpusztult háromezer férfi.
Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”
Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?