Igehely: Jóel 3:1-4:3 (2:28-3:3); Kulcsige: Jóel 4:2 „Összegyűjtök minden népet. Jósáfát völgyébe vezetem őket, és ott tartok ítéletet fölöttük, amiért szétszórták a népek közé tulajdon népemet, Izráelt, és felosztották országomat.”
A Bibliában Jósáfát völgye megegyezik a Kidron völgyével. Ez a völgy az Olajfák hegye és Jeruzsálem azon része között helyezkedik el, ahol egykor az ősi templom állt. Ma a völgy két oldalán két temető található.
Igehely: 1Sám 17:1-3,48-53; Kulcsige: 1Sám 17:2 „Saul és az izráeliek is összegyűltek, tábort ütöttek az Élá-völgyben, és csatarendbe álltak a filiszteusok ellen.”
Dávid és Góliát története általában úgy ragadt meg az emlékezetünkben, mint a kis ember győzelme az óriás felett. Ez nem vitás, ám azt is látnunk kell, hogy ebben az ütközetben a legfontosabb az, hogy Izráel Istene győzelmet aratott a filiszteusok összes istene felett.
Igehely: Józs 10:7-15; Kulcsige: Józs 10:12b „Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is, Hold, az Ajjálón-völgyben!”
Az Ajjálón-völgy Izráel győzelmét örökítette meg, amikor Isten a népe mellé állt, hogy teljes legyen a győzelem az ellenség felett. Ez a völgy arról híres, hogy Isten jégesőt hullatott az ellenségre, és addig állt a nap az ég közepén, ameddig Izráel teljesen le nem győzte az emóriakat.
Igehely: 1Móz 11:1-9; Kulcsige: 1Móz 11:2 „Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.”
Ha belegondolunk az emberiség történetébe, akkor látnunk kell, hogy kezdetben a civilizációs törekvések egy völgyből indultak ki, mégpedig a Sineár völgyéből. Fejlődés általában ott jött létre, ahol a körülmények is megvoltak hozzá.
Igehely: Zsolt 23:1-6; Kulcsige: Zsolt 23:4 „Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.”
Dávid legismertebb zsoltára ma bemutatja előttünk a halál árnyékának völgyét, melyet legszívesebben kikerülne minden hívő ember földi élete során.
Igehely: Fil 4:1-5; Kulcsige: Fil 4:3 „Sőt téged is kérlek, hűséges munkatársam, segíts nekik, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért, Kelemennel és a többi munkatársammal is, akiknek a neve benne van az élet könyvében.”
Pál apostol elismeri és méltatja a drága munkatársait. Úgy nyilatkozik róluk, mint „örömöm és koronám.” Bíztatja őket, hogy maradjanak meg hűségben és szeretetben szolgálva. A 133. Zsoltár szerint Isten csak oda küld áldást, ahol egyetértésben élnek a testvérek.
Igehely: ApCsel 17:1–9,13; Kulcsige: ApCsel 17:5 „Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Jázon házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.”
Pál és munkatársai engedelmeskedtek, amikor Jézus Lelke megértette velük, hogy Macedóniában kell tovább folytatniuk az evangélium hirdetését. Annyira szeretnénk mi is, ha Isten szavának világos megértése és az annak való engedelmesség után már csak a megtérő lelkek gondozásával és a bennük való gyönyörködéssel kellene foglalkoznunk. De ez általában nem így van. Számíthatunk az ellenség munkájára is, sajnos.