Igehely: Mk 3:13-19; Kulcsige: Mk 3:14 „Tizenkettőt pedig, akiket apostoloknak is nevezett, kiválasztott arra, hogy vele legyenek, és azután elküldje őket, hogy hirdessék az igét.”
Senki sem lehet tanítvány, ha a Mester nem hívta őt. Jézus ma is magához szólít embereket, hogy tanítványokká tegye őket. Ez a hívás teljesen az Ő akaratában áll. A te dolgod, hogy hozzá menjél. A tanítvánnyá tevés első lépése Jézus hívása és kiválasztása.
Igehely: Mk 3:7-12; Kulcsige: Mk 3:10 „Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, hozzá tódultak, hogy megérinthessék.”
Nem sokszor találkozunk a Bibliában azzal a helyzettel, hogy az Isten sarokba legyen szorítva az embertől. Ebben a történetben az Isten Fiát sarokba szorította a sok beteg, akik gyógyulásra vágytak. Rárohantak, hogy illessék Jézust.
Igehely: Mk 3:1-6; Kulcsige: Mk 3:5 „Ekkor haragosan végignézett rajtuk, szomorkodva szívük keménysége miatt; majd így szólt ahhoz az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.”
Jézust ismét a zsinagógában látjuk. Folyamatos mozgásban van, mint aki nem akarja az időt vesztegetni. Isten országának megnyilvánulása nagyon is fontos e kőkemény szívű emberek életében. Egyetlen esély a helyreállításra az eltorzult ember számára: Jézus hatalmát meglátni és örömmel fogadni.
Igehely: Mk 2:23-28; Kulcsige: Mk 2:27 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.”
A bíróságok épületében több helyen is megtalálható a felirat: „Senki sem áll a törvény felett.” Azonban a törvényhozó mindig a törvény felett áll, mert a törvény az emberért van, és nem az ember a törvényért. Más szóval nem a törvény a fontosabb, hanem az ember, akit szolgál a törvény.
Igehely: Mk 2:18-22; Kulcsige: Mk 2:22 „És senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepeszti a bor a tömlőt, és tönkremegy a bor is, a tömlő is; hanem az újbor új tömlőbe való.”
Igénkben a kérdezők a böjt felől érdeklődnek az Úrtól, mert azt látták, hogy Jézus tanítványainak magatartása különbözik ebben és más téren is a Keresztelő János és a farizeusok tanítványainak magatartásától.
Igehely: Mk 2:13-17; Kulcsige: Mk 2:17 „Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt hozzájuk: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”
Lévi szerette a pénzt. Hivatalában azon fáradozott – akár törvénytelenül is –, hogy minél több pénze legyen. Ezért őt és vámszedő társait senki nem szerette.
Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”
A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.
Dávid felismeri a ravasz félrevezetést, mégis könyörületes lesz, és teljesíti Joáb kérését. Vajon mi hányszor cselekszünk Joábhoz hasonlóan? Sokszor ravaszul becsempésszük imáinkba vágyainkat, de a végén alázatoskodva hozzátesszük: legyen meg a te akaratod.