Igehely: Mk 7:9-13; Kulcsige: Mk 7:13 „És így érvénytelenné teszitek az Isten igéjét a ti továbbadott hagyományotokkal. De sok más ehhez hasonlót is tesztek.”
A médek és perzsák törvényeiről mindannyian tudjuk, hogy visszavonhatatlanok voltak, legfeljebb az ellensúlyozás érdekében gyártottak egy másikat (Eszt 8:8-13). Isten igéje, törvénye viszont örökérvényű, minden betűje beteljesedik (Mt 5:18)!
Igehely: Jak 1:5-12; Kulcsige: Jak 1:5 „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.”
A házastársak egymáshoz való ragaszkodása nem csupán testi vonzalmon alapuló közelség, hanem lelki és érzelmi közelséget is jelent. Isten ereje olyanokon ragyog fel, akik élő közösségben vannak a bölcsesség forrásával, Jézus Krisztussal.
Igehely: 1Kor 13:4-7; Kulcsige: 1Kor 13:7 „Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.”
Mutasd meg a társadnak, hogy ő nagy érték a szemedben. Bánj úgy vele, mint aki értékes.
Igehely: 1Pt 4:1-11; Kulcsige: 1Pt 4:8 „Mindenekelőtt legyetek kitartóak az egymás iránti szeretetben, mert a szeretet sok bűnt elfedez.”
Környezetünk napok óta Valentin napi programokkal és ajándékokkal veszi célba a szerelmeseket. A mai felfogás szerint a szerelemről még-még áradoznak, de az életfogytig tartó elkötelezettség igen-igen a háttérbe szorult. Egyre ijesztőbb állapotokba kerülnek a házasságok.
Igehely: Péld 3:1-12; Kulcsige: Péld 3:6 „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.”
Ahol a Krisztus-uralom megvalósul a család életében, ott többé nem a magunk természete, kényelemszeretete, öröklött tulajdonságaink, otthonról hozott ilyen-olyan minták, a másikkal szemben támasztott igények vagy szeszélyek szerint élünk, hanem Krisztus szerint. Mert az új élet diktál.
Igehely: Mt 19:3-9; Kulcsige: Mt 19:6 „Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember el ne válassza!”
Isten a házasságot életre szóló szövetségnek rendelte. A statisztikákat figyelve, ma azt látjuk, hogy aggasztóan nő a válások, és a házasságon kívüli együttélések száma.
Igehely: Mk 2:23–28 Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A szombat (nyugalomnap) az emberért lett. Amikor Isten kezdetben a teremtett világot az embernek ajándékozta, legnagyobb, legfőbb ajándéka az volt, hogy a hetedik napot megszentelte. Ezzel meghívta az embert hatnapi munka után önmagához, együtt ünnepelni: Istennel közösségben lenni, vele együtt szemlélni a teremtés, majd a megváltás csodáit (5Móz 5:12–15). Üdvözítőnk magához hív bennünket is, hogy tőle tanuljunk, és nála leljünk igazi nyugalmat. Őnélküle üres minden vallásosság, hiábavaló minden ünneplés és haszontalan minden törekvés.