Mindennapi áhítatok

2024. augusztus 1., csütörtök

Igehely: Jak 4:13–15; Kulcsige: Jak 4:15 „Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni.”

Elbizakodott üzletemberek dicsekszenek a terveikkel. Már eldöntötték, hogy mikor és hova akarnak menni. Meddig maradnak és mivel foglalkoznak. A nyereséget is előre kiszámolták. Egyetlen fontos tényezőt kihagytak: Isten akarata semmilyen szerepet nem játszik ebben a nagyszerű tervben.

2024. július 31., szerda

Igehely: Jn 7:1–9; Kulcsige: Jn 7:6 „Jézus pedig így szólt hozzájuk: Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő alkalmas.”

Jézus szenvedéseit csak tetőzte családja elutasító magatartása. Nem hittek benne. Szégyellték őt. Egy alkalommal elmentek, hogy megfogják és hazavigyék, mert azt gondolták, hogy megzavarodott (Mk 3:21). A testvérei gúnyolódtak.

2024. július 30., kedd

Igehely: Lk 4:14–21; Kulcsige: Lk 4:21 „Ő pedig így kezdett beszélni hozzájuk: Ma teljesedett be ez az írás a fületek hallatára.”

Jézus megérkezett Názáretbe, és egyenesen a zsinagógába vezetett az útja. Éppen szombat volt. A helyi „gyülekezetvezető” felkérte szolgálni. Jézus nem véletlenül választotta az Ézsaiás 61:1–2 szakaszt. Felolvasta és meghirdette küldetése lényegét.

2024. július 29., hétfő

Igehely: Préd 3:1–8; Kulcsige: Préd 3:1 „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”

A prédikátor az élet értelmét keresi. Megállapítja, hogy mindennek megszabott ideje van az ég alatt. Felsorol 14 pár életeseményt és érzelemmegnyilvánulást, amelyeknek rendelt ideje van. Ezeket nem mi rendeljük, csak váratlanul jelentkeznek. Nem mi irányítjuk őket.

2024. július 27., szombat

Igehely: 1Pt 2:9–12; Kulcsige: 1Pt 2:9 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”

Isten gyermekeinek az életében nagyon fontos dolog, hogy teljes bizonyosságra jussanak afelől, hogy kik is ők valójában, és kihez tartoznak. Testvérem!

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”

Ige­sza­ka­szunk egy fel­hí­vás­sal kez­dő­dik. Pál éb­reszt­ge­ti a test­vé­re­ket. Úgy látja, hogy az idő sür­get a meg­té­rés­re. A földi létet éj­sza­ká­nak ne­ve­zi, amit múlni vél. Az előző ver­sek­ben buz­dít a sze­re­tet meg­élé­sé­re, amely egyen­lő a tör­vény be­töl­té­sé­vel. Ezt gya­kor­la­ti lé­pé­sek­kel is ma­gya­ráz­za: A bűnös cse­le­ke­de­te­ket el kell hagy­ni, fel kell cse­rél­ni a vi­lá­gos­ság fegy­ve­re­i­vel. Nap­pal, a vi­lá­gos­ság­ban tisz­tes­sé­ge­sen kell élni, azo­no­sul­ni Krisz­tus­sal. A tes­tünk táp­lá­lá­sát nem tilt­ja, hanem óv a bűnös haj­la­mok, vá­gyak dé­del­ge­té­sé­től. Le­gyen szá­munk­ra is ez a mai nap­nak a zsi­nór­mér­té­ke.