Mindennapi áhítatok

2021. július 1., csütörtök

Igehely: Jel 1:9-16; Kulcsige: Jel 1:9 „Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért.”

Nemcsak az apostolok, hanem mindenki, aki Krisztust akarja követni, meg kell fizesse a keresztyénség árát. Az első században nagy árat kellett fizessen az, aki hívő akart lenni. Minden egyes korszaknak megvolt és megvan a saját kihívása.

2021. június 28., hétfő

Igehely: ApCsel 12:1-5; Kulcsige: ApCsel 12:1 „Abban az időben Heródes király kegyetlenkedni kezdett a gyülekezet egyes tagjaival.”

Az üldöztetés egyre intenzívebbé válik a jeruzsálemi egyház számára. Heródes kegyetlenkedésének folytán Jakab lett az első apostol, aki vértanúsággal fejezte be földi pályafutását. István után ő a második keresztyén vértanú. Az Ige nagyon röviden írja le a történteket.

2021. június 27., vasárnap

Igehely: ApCsel 7:54-60; Kulcsige: ApCsel 7:59 „Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet!”

Habár István csakis a színtiszta igazságot mondta, ez nagy haragot gerjesztett a hallgatókban. Ezzel ellentétben az első vértanú öröme egyre jobban fokozódik, amikor megnyílik előtte a menny és látja Isten dicsőségét, valamint az Úr Jézust az Isten jobbján állni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”

A tör­té­ne­tünk­ben Joáb pró­bál­ja meg­eny­hí­te­ni Dávid szí­vét, aki meg­ha­ra­gu­dott fiára, Ab­so­lon­ra, mivel meg­öl­te test­vé­rét, Am­nónt. Joáb ra­vasz csel­lel pró­bál­ja meg­nyer­ni a ki­rály jó­aka­ra­tát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apos­tol: az al­kal­mat áron is meg kell vá­sá­rol­ni.

Dávid fel­is­me­ri a ra­vasz fél­re­ve­ze­tést, mégis kö­nyö­rü­le­tes lesz, és tel­je­sí­ti Joáb ké­ré­sét. Vajon mi hány­szor cse­lek­szünk Jo­áb­hoz ha­son­ló­an? Sok­szor ra­va­szul be­csem­pésszük imá­ink­ba vá­gya­in­kat, de a végén alá­za­tos­kod­va hoz­zá­tesszük: le­gyen meg a te aka­ra­tod.