Igehely: Józs 10:12-15; Kulcsige: Józs 10:13b „Megállt a nap az ég közepén, nem sietett lenyugodni majdnem egy teljes napig.”
Egészen egyedi, teljesen szokatlan eseményről értesít igénk. Sehol máshol a Biblia nem számol be ilyen eseményről. Némiképp hasonló jelenség történt Ezékiás, júdai király idejében, de egészen más céllal (2Kir 20:5-11; Ézs 38:5-8).
Igehely: 1Móz 1:14-19; Kulcsige: 1Móz 1:17 „Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre.”
Sokan emlékszünk arra a tényre, hogy a teremtés első napján Isten legyen szavára ragyogott fel a világosság. A Bibliát figyelmesen olvasók azt is tudják, hogy az égitestek teremtésére csupán a negyedik napon került sor.
Igehely: Mt 6:25-30; Kulcsige: Mt 6:26 „Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál?”
Az aggodalmaskodás alól senki sem kivétel. Néhány hete, amikor behozták a kijárási tilalmat a koronavírus miatt, olyan élelmiszerkészleteket halmoztunk fel kamráinkban, hogy a végén csak szégyenkeztünk, mert nem bíztuk magunkat a Gondviselőre. Túlaggódtuk.
Igehely: Mt 5:43-48; Kulcsige: Mt 5:45 „Hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.”
„Isten nem személyválogató” – mondja az Úr Jézus, és megragadva az időjárás igazságait, bizonyítja kijelentését. Nekünk pedig Isten fiainak kell lennünk a feltétel nélküli szeretetben, kiegyenlítve az időjárás viszontagságai által okozott károkat.
Igehely: Róm 1:18-23; Kulcsige: Róm 1:20 „Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük.”
Megtérésem előtt azt gondoltam, hogy nincs Isten. Ha létezne, akkor nyilvánvalóvá tenné számomra is a létét. Lehet, hogy nem idegen tőled sem ez a gondolat, voltál hasonló helyzetben, vagy éppen most küzdesz ezzel. Isten létezik! Bár emberi receptorainkkal csak a hatalmas műveit tudjuk felfogni.
Igehely: Zsolt 19:1-15; Kulcsige: Zsolt 19:2 „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.”
A természeti jelenségek többször is sokkoló hatást váltanak ki az emberből. Megdöbbenünk, pánikolunk, mert a természetben Isten nyilatkozik meg. Most, amikor ezeket a sorokat írom, a koronavírus okoz nagy felfordulást.
Igehely: 1Móz 25:7–10; Igehely: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”
„… meghalt Sára Kirjat-Arbában” (1Móz 23:2). Amikor gyászjelentést olvasunk, nem is gondolunk rá, mennyi fájdalom, könnyes szomorúság lehet annak a szívében, aki azt megfogalmazta és küldte. Sára Ábrahám életének a másik fele volt. Úgy maradt Ábrahám késő vénségére, mint egy öreg fa, amelynek levágta a villám a koronáját. Megtépázva, megsebesítve, csonkán! Valaki, aki örömben-bánatban, a nagy ígéret várásában és beteljesedésében részestársa volt: elment. Örökre!