Igehely: Mt 24:32-51; Kulcsige: Mt 24:39 „És semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.”
Egy nap két kislány beszélget az iskolában, s az egyik mondja a másiknak: „Hallom, az iskola vezetősége a héten ellenőrzést tart az iskolában.” A másik kislány asztala rendetlen, piszkos volt, ezért ő azt mondta: „Holnap majd rendet teszek”.
Igehely: 1Móz 18:16-33; Kulcsige: 1Móz 18:27 „Ábrahám újból megszólalt: Tudom, merész dolog, hogy szólok az én Uramnak, bár én csak por és hamu vagyok.”
Megérett a világ a pusztulásra – halljuk egyre gyakrabban az elkeseredett megállapítást, ami igaz is, csakhogy a világ már az Édenkertben megérett a pusztulásra, hiszen Isten szentsége és igazsága egy bűnnel sem fér össze.
Igehely: 5Móz 9:4-29; Kulcsige: 5Móz 9:18–19 „Azután odaborultam az Úr elé, és ugyanúgy, mint először, negyven nap és negyven éjjel nem ettem kenyeret, és nem ittam vizet azok miatt a vétkeitek miatt, amelyeket elkövettetek, amikor azt tettétek, amit rossznak lát az Úr, hogy bosszantsátok őt. Mert megrémültem attól az izzó haragtól, amelyre fölgerjedt ellenetek az Úr, és ki akart pusztítani benneteket. De ezúttal is meghallgatott engem az Úr.”
Az ima és böjt mozgatórugója a szeretet. Ha valaki fontos nekünk és szeretjük, arra odafigyelünk, számít nekünk annak helyzete, állapota, jövője. Lehetőségeinkhez képest segítjük és támogatjuk őt.
Igehely: Mt 14:28-31; Kulcsige: Mt 14:30 „Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg!”
Áldott állapot az Úrra való figyelés, mikor Ő kijelenti, felfedi magát és bizalmunkat belevethetjük. A korábban lehetetlennek tűnő dolgok természetessé válnak, győztesek lehetünk olyan helyzetekben, amikben máskor kudarcot vallottunk.
Igehely: Mt 17:14-21; Kulcsige: Mt 17:19-20 „Akkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték: Mi miért nem tudtuk kiűzni? Ő így válaszolt: Kishitűségetek miatt. Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda – akkor odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen.”
Az Úr Jézus a tanítványokat imádkozásra és hitük növekedésére bátorítja. Lelkünk ellensége is tudja ezt és ott árt, ahol csak tud, sok nyomorúságot zúdítva az egyénekre, családokra, társadalmakra.
Igehely: Jel 8:1-6; Kulcsige: Jel 8:3 „Egy másik angyal is odajött, és megállt az oltárnál, kezében aranyfüstölő, és adatott neki sok füstölőszer, hogy a szentek imádságaihoz tegye az aranyoltárra, amely a trón előtt van.”
Olvasva ezen igéket, a vihar előtti csend képe jut az ember eszébe, melyben különös jelenet tárul szemünk elé. Vészjósló az a félórai csend a mennyben, és valóban, az azt követő hét trombitaszó kemény ítéletsorozattal sújtja a földet.
Igehely: Ézs 2:1–11; Kulcsige: Ézs 2:5 „Jákób háza, jöjjetek, járjunk az Úr világosságában!”
Egy olyan kép tárul elénk, amelyre vágyhat minden hívő ember. Az utolsó napokban – úgy látja a próféta – az Úr házának hegye minden többi hegy fölé nő, a figyelem központjába kerül. Vonzó lesz a népek között, és vágyják a népek megismerni az Úr törvényét, tanítását. Isten igazságot szolgáltat a nemzetek között, biztonságot teremt, az emberek a fegyverekből szerszámokat készítenek, a nép az Úr világosságában fog járni.