Igehely: Tit 2:1-10; Kulcsige: Tit 2:1 „Te azonban azt hirdesd, ami egyezik az egészséges tanítással.”
Bibliai értelemben az egészséges tudomány nem az emberek által meghatározott ismeretek és felfedezések halmaza, amire a marxista ideológia annyira büszke volt a múlt rendszerben.
Igehely: Zsolt 100:1-5; Kulcsige: Zsolt 100:4b–5 „Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.”
Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Ez a felszólítás arra buzdít, hogy dicsőítsük mi is Istent az Ő templomában, ahol a nagy dicsőítő sereg az angyalokkal együtt ünnepi indulót énekel. Vigadozással menjünk eléje, örömmel szolgáljunk, mert ez az a nap, amit az Úr szerzett.
Igehely: 5Móz 4:1-14; Kulcsige: 5Móz 4:9 „Őrizkedj azért, és vigyázz nagyon magadra, hogy meg ne feledkezz azokról, amiket saját szemeddel láttál, és ki ne vesszenek emlékezetedből, amíg csak élsz! Ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal is.”
Ha az Úr munkáiról, csodatetteiről és megjelenéséről olvasunk, azonnal észrevesszük Isten hatalmának sokszínűségét, amit részben a teremtett világban szemlélhetünk. A pusztai vándorlás során Izráel meglátta, hogy nem a népek isteneihez hasonló Istenük van.
Igehely: Zsolt 102:1-28; Kulcsige: Zsolt 102:13 „De te, Uram, örökre megmaradsz, nemzedékről nemzedékre emlegetnek.”
Ez egy panaszzsoltár. Valószínű, a fogság ideje körül keletkezett, mert a 14. versben a betelt és megszabott időt említi, amit Isten határozott meg büntetésül Izráel engedetlensége miatt. Ebben a zsoltárban a szenvedő ember imádkozik, kiönti lelke bánatát, mert szívén viseli Sion gyalázatát.
Igehely: Zsolt 78:1-11; Kulcsige: Zsolt 78:4 „Nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az ÚR dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.”
Aszáf prófétai kijelentéssel kezdi a tanítását: „Figyelj, én népem”, ami megegyezik a „Halld Izráel” (5Móz 6:4) felszólítással. A zsidó vallási kultúrában ez hozzátartozott a parancsolatokhoz.
Igehely: Zsid 13:17-25; Kulcsige: Zsid 13:18 „Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni.”
A Biblia elénk tárja először Jézus szenvedését, majd apostolai áldozatos fáradozását, hogy megérthessük, milyen az a szeretet, mely másokat önmaga és személyes érdekei elé helyezve munkálkodik. A Szentlélek vizsgálja tetteink mozgatórugóit, és lelkiismeretünkön keresztül jelzéseket ad nekünk.
Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”
Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.