Igehely: 1Sám 24:1-23; Kulcsige: 1Sám 24:7 „És ezt mondta embereinek: Mentsen meg az Úr attól, hogy ilyen dolgot kövessek el az én uram, az Úr fölkentje ellen, és kezet emeljek rá, hiszen az Úr fölkentje ő!”
Annak ellenére, hogy Saul üldözte Dávidot, az Úrnak más terve volt. Saul ugyanabba a barlangba ment szükségét végezni, amelyben Dávid rejtőzködött, viszont Dávid tisztelete az Úr felkentje iránt minden emberi értelmet felülhalad.
Igehely: 1Sám 19:1-24; Kulcsige: 1Sám 19:9-10 „Egyszer az Úrnak az a gonosz szelleme megszállta Sault, amikor házában ült lándzsával a kezében. Dávid a lanton játszott. Ekkor Saul lándzsájával a falhoz akarta szegezni Dávidot, de ő félrehajolt Saul elől, és a lándzsa a falba fúródott. Dávid pedig kiszaladt, és elmenekült még azon az éjszakán.”
Jónátánnak sikerült egy ideig lecsendesítenie Saul Dávid elleni haragját. A király szívében újra felgerjedt a gyűlölet Dávid ellen és további lépéseket tett élete kiontására.
Igehely: 1Sám 18:5-16; Kulcsige: 1Sám 18:16 „De egész Izráel és Júda szerette Dávidot, mert ő vezette csatába és vissza a hadinépet.”
Amint láttuk, egyrészt Isten öröktől fogva kiválasztotta Dávidot a messiási uralkodóház alapítójának, másrészt, oltalmazó gondviselése és bölcs vezetése szerint fölkészítette arra is, hogy elvégezhesse királyi feladatait.
Igehely: 1Sám 17:34–54; Kulcsige: 1Sám 17:37 „Azután ezt mondta Dávid: Az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is. Saul így felelt Dávidnak: Hát menj, az Úr legyen veled!”
Először is meg kell állapítanunk, hogy ez az élet egy folytonos harc. Ellenséges táborral vagyunk körülvéve, és nem is akármilyennel. Az ellenség, amellyel harcolnunk kell, sokkal hatalmasabb, ravaszabb és gonoszabb nálunk.
Igehely: 1Sám 17:11–33; Kulcsige: 1Sám 17:26 „Akkor Dávid megkérdezte a mellette állóktól: Mi lesz a jutalma annak, aki megöli ezt a filiszteust, és megmenti Izráelt a gyalázattól? Mert ki ez a körülmetéletlen filiszteus, hogy gyalázni meri az élő Isten seregét?”
Dávid udvari muzsikás szolgálatát megszakította a filiszteusok fenyegetése. Így hát a seregek csatarendben álltak a Jeruzsálemtől néhány kilométerre húzódó Élá völgyének szemközti oldalain.
Igehely: 1Sám 16:14-23; Kulcsige: 1Sám 16:18 „Ekkor megszólalt az egyik legény, és ezt mondta: Én láttam a betlehemi Isai egyik fiát, aki tud lanton játszani; derék férfi, harcra termett, okos beszédű, daliás ember, és vele van az Úr.”
Ugyanaz a Lélek ruházta fel Dávidot, amely elhagyta Sault. Ez annak a jele, hogy az Ószövetségben a Szentlélek jelenléte vagy hiánya semmit nem árul el az ember üdvösségéről.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.