2021. november 22., hétfő

DÉLELŐTT | 
Vele van az Úr

Igehely: 1Sám 16:14-23; Kulcsige: 1Sám 16:18 „Ekkor megszólalt az egyik legény, és ezt mondta: Én láttam a betlehemi Isai egyik fiát, aki tud lanton játszani; derék férfi, harcra termett, okos beszédű, daliás ember, és vele van az Úr.”

Ugyanaz a Lélek ruházta fel Dávidot, amely elhagyta Sault. Ez annak a jele, hogy az Ószövetségben a Szentlélek jelenléte vagy hiánya semmit nem árul el az ember üdvösségéről. Mindössze csupán arról van szó, hogy az ő ereje munkálkodik azokban, akiket Isten kijelölt különféle feladatok elvégzésére. Isten nemcsak kiválasztotta Dávidot, hanem biztosította is az Ő jelenlétéről. És ez több mindennél. Nem létezik nagyobb ajándék, mint az Isten jelenlétének ajándéka. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk”? A válasz erre: senki! Ugyan lehet és lesz is sok ellenségünk, de mit számít, hiszen úgysem győzhet le. Nagy vigasztalás volt ez nemcsak Dávidnak, hanem mindazoknak, akiket Isten kiválasztott, elhívott, megigazított, és meg is dícsőített (Róm 8:29). Ez a kiváltság bennünket nagy hálára kell serkentsen. Az Úr jelenlétének megtapasztalása nagy bizodalmat váltott ki Dávidból: „Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem” (Zsolt 23: 4).

Tapasztalod–e Isten jelenlétét? Mennyire értékeled Isten jelenlétét az életedben? Milyen gyakran szoktál hálát adni azért, hogy Isten veled van?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

A Mindenható rettentett meg engem

Igehely: Jób 23:1–17; Kulcsige: Jób 23:16 „Mert Isten csüggesztette el a szívemet, a Mindenható rémített meg engem.”

Jób keserűsége és sóhajtozása közepette Istenhez akart fordulni, de nem találta meg Őt. Ha megtalálná az igaz bírót, akkor meggyőzően érvelhetne, de ha a bíró nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor az ügyeket nem lehet elé terjeszteni. Jób úgy gondolta, hogy Isten azért kerüli őt, mert ha megjelenne, ártatlansága nyilvánvalóvá válna. Akárcsak sok más helyen, hangoztatja ártatlanságát. Végül Isten szuverenitása elkeseríti Jóbot, mert hogyan állhatna ellen Istennek, aki pártatlan és véghezvisz mindent, amit akar, beleértve azt is, amit Jób számára eltervezett. Isten megfoghatatlansága és nagy hatalma megrettentette Jóbot. A rettegés nagysága a rettentő hatalmától függ. Itt a legnagyobb rettegéssel állunk szemben, mert e rettegés okozója a Mindenható Isten, akié minden hatalom mennyen és földön. Mégis olyan sokan vannak, akik emberektől, vagy különböző körülményektől sokkal jobban rettegnek, mint a mindenható Istentől. Itt egy egészséges rettentésről van szó, amelyből egy Istent dicsőítő vallomás fakad. A rémület nem a bűnös tulajdonságaiból ered, hanem az Úr félelmetes tulajdonságaiból. És Jóbot mégsem némíthatta el a szenvedés és a nyomorúság súlyos terhe.

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.