Igehely: Lk 13:1-5; Kulcsige: Lk 13:2 „Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: Azt gondoljátok, hogy ezek a galileai emberek bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük?”
Ebben az igeszakaszban Jézushoz jönnek egy tragikus hírrel. Azokról a galileaiakról szóltak, akiket Pilátus megöletett. Jézus megemlít egy másik esetet is, azt a 18 személyt, akikre rászakadt a torony Siloámban.
Igehely: Lk 12:54-56; Kulcsige: Lk 12:56 „Képmutatók, a föld és az ég jelenségeit felismeritek, e mostani időt miért nem tudjátok felismerni?”
Az Úr Jézus arról beszél, hogy az időknek vannak jeleik. Ahogyan jelekből lehet tudni, hogy milyen időjárásra lehet számítani, úgy a jelekből az időket is meg lehet határozni. A Biblia több mindent elmond az utolsó időről, amely az Úr Jézus eljövetelét előzi meg.
Igehely: Lk 12:49-53; Kulcsige: Lk 12:51 „Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Mondom nektek: semmiképpen, hanem inkább meghasonlást.”
Elmondja az Úr, hogy neki is keresztséggel kell megkereszteltetnie, és szorongattatik, amíg az bekövetkezik. Az Úr Jézus a kereszthalálára gondolt, és szorongott, mivel tudta, mit jelent Isten előtt megállni úgy, hogy a bűneinket magára veszi.
Igehely: Lk 12:41-48; Kulcsige: Lk 12:47 „Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem teljesítette azt, vagy nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap.”
Ez az igerész is az Úr Jézus második visszajövetelével kapcsolatos. A példázat arról szól, arra figyelmeztet, hogy nem elég elméletben készülgetni: valóban készen kell lenni. Valaki tudhatja, hogy hogyan kell várni az Urat, de ha a gyakorlatban nem teszi, akkor az elméleti tudás nem sokat segít.
Igehely: Lk 12:35-40; Kulcsige: Lk 12:36 „Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.”
Ebben a szakaszban az Úr Jézus arról tanít, hogy a tanítványok legyenek hasonlatosak a példázatbeli szolgához, aki várta Urát. A felövezett derekak és meggyújtott lámpások jelzik, hogy milyen a helyes várakozás: legyenek szolgálatra készek, és szolgáljanak.
Igehely: Lk 12:33-34; Kulcsige: Lk 12:33 „Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, el nem fogyó kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg.”
Olyan világban élünk, ahol fontos mindaz, ami erre a földi életre irányul. A földi kincs szerzése sok embernek ad egyfajta biztonságérzetet a jövőre nézve. Bebiztosítva érzi magát, ha nehezebb idők jönnének. Éppen ezért sokan építik anyagi téren a jövőjüket.
Igehely: 1Thessz 1:5–10; Kulcsige: 1Thessz 1:8 „Mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Macedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk.”
A hírek természete a terjedés. Minden korban megvolt a hírekre a kereslet, olykor túlzásba is estek (és lehet esni ma is): „Az athéniek és a bevándorolt idegenek ugyanis egyébbel sem töltötték idejüket, mint azzal, hogy valami újdonságot mondjanak vagy halljanak” (ApCsel 17:21).