Igehely: Lk 9:49-50; Kulcsige: Lk 9:50 „Jézus azonban ezt mondta neki: Ne akadályozzátok őt, mert aki nincs ellenetek, az mellettetek van.”
Miután az Úr Jézus beszélt a nagyság titkáról, János egy esetről számolt be a Mesternek. Szavaiban érezhető egyfajta önbecsülés, felsőbbrendűség, önelismerés. Felháborodott, hogy más is mer Jézus nevében ördögöket űzni.
Igehely: Lk 9:46-48; Kulcsige: Lk 9:48 „Majd ezt mondta nekik: Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatok között, az az igazán nagy.”
Miről vitatkoztak útközben a tanítványok? Arról, hogy közülük ki a nagyobb. A világban erre a kérdésre a természetes válasz a következő: a gazdag, a befolyásos, az erős.
Igehely: Lk 9:37-45; Kulcsige: Lk 9:42 „Még feléje tartott a fiú, amikor leteperte az ördög és megrázta. Jézus azonban ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a gyermeket, és visszaadta az apjának.”
Tegnap reggel láttuk, hogy a hegy az a hely, ahol Istennel lehet találkozni, a völgy pedig az, ahol az emberek élnek. A hegy az, ahol jó lenni, a völgy az, ahol betegség van, démonok vannak, kudarcok vannak. Az Úr Jézus nem maradt fenn a megdicsőülés hegyén.
Igehely: Lk 9:28-36; Kulcsige: Lk 9:29 „Imádkozás közben arca elváltozott, és ruhája fehéren tündöklött.”
Az Úr Jézus követésének feltételeit láttuk az előző igeszakaszban. Itt Megváltónk megdicsőülését csodálhatjuk. A megdicsőülés hegyén mennyei szózat által kijelentést kapunk arról, hogy kicsoda Jézus Krisztus. Az Atya világossá tette, hogy Jézus a Megváltó, Őt hallgassuk.
Igehely: Lk 9:23-27; Kulcsige: Lk 9:26 „Mert aki szégyell engem és az én beszédeimet, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségében.”
Az itt bemutatott alapigazság keménynek tűnik. Az Úr Jézus Krisztus egyértelművé teszi a tanítványoknak és nekünk is, hogy mit vár el azoktól, akik az Ő követésére adják oda életüket.
Igehely: Lk 22:49-51; Kulcsige: Lk 22:51 „Jézus azonban megszólalt, és ezt mondta nekik: Hagyjátok abba! És megérintve a fülét, meggyógyította őt.”
A tanítványok Jézus Krisztust emberi erővel akarták megvédeni. Meg is kérdezték: „odavágjunk?” De a választ nem várták meg, hanem odavágtak, pedig Jézus válasza az lett volna: „nem!” Az önfejűség, a vérmérséklet tragédiába torkollott: a főpap szolgája életre szóló sebesülést szerzett. Kitől?
Igehely: Ézs 65:16-25; Kulcsige: Ézs 65:17 „Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe.”
A teremtő Isten vágya az, hogy kapcsolatba kerüljön és kapcsolatban maradjon az emberrel. Ennek a kapcsolatnak ő maga a kezdeményezője. Először egy népet választott ki magának, parancsolataival körülírva azt az utat, amelyen megáldhatja őket. Ezt az áldást tapasztalták is mindaddig, míg le nem tértek az útról, és más istenek felé nem fordultak. Végtelen türelemmel tárta ki kezét számtalanszor a nép felé, aki nem akarta elfogadni őt...