Igehely: Róm 8:1-17; Kulcsige: Róm 8:15 „Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: »Abbá, Atyám!«”
Pál apostol elősorban bebizonyítja a római levélben azt, hogy mindenki bűnös (Róm 3:23), majd amellett érvel, hogy csupán Jézus által lehet megigazulni (Róm 5:1). Azok, akik az előző két tényt elfogadták és hittek Jézusban, a 8.
Igehely: Ez 36:22-32; Kulcsige: Ez 36:26 „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.”
Források és pénz híján sokkal inkább rá vagyunk szorulva arra, hogy megjavítsuk, megfoltozzuk azt, ami tönkrement. Márpedig minden romlik és bomlik, csak idő kérdése. A jelen korban élő ember azonban sokkal inkább hajlamos arra, hogy újat vásároljon, mert megengedheti magának.
Igehely: Jn 3:1-21; Kulcsige: Jn 3:5 „Jézus így felelt: Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.”
A „kiskapu” kétféleképpen is értelmezhető: a bibliai értelmezés alapján: „Menjetek be a szoros kapun…” (Mt 7:13), vagy a világi közmondás alapján, aminek egy meghatározása így szól: „A törvényes módszerek, lehetőségek mellett mindig vannak félhivatalos lehetőségek, módszerek a törvény vagy a tila
Igehely: ApCsel 17:10-14; Kulcsige: ApCsel 17:11 „Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond.”
Az Újszövetségben legalább két helyen kapunk arra tanítást, hogy a hívő embernek el kellene jutnia lelki érettségben odáig, hogy képes legyen önmaga, az Úrtól a Szentlélek által kapott bölcsességgel megvizsgálni a különféle tanításokat.
Igehely: 2Thessz 3:6-13; Kulcsige: 2Thessz 3:13 „Ti pedig, testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe.”
A Bibliában sokféle műfajú írás található. Vannak benne törvények, tanítások, történelmi leírások, versek, példázatok. Legalább annyira változatos és sokszínű, mint ahogy mi emberek is azok vagyunk. Lelki alkatunktól és élethelyzetünktől függően más és más lelki útmutatásra van szükségünk.
Igehely: 2Tim 3:1-17; Kulcsige: 2Tim 3:14-15 „De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad, mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által.”
Ma is sokan vannak, akik látszathívőként a gyermekkorban megtanult vallásos szokásokat és hagyományokat maradéktalanul megtartják, de a hitüknek semmilyen pozitív hatása nincs sem az életükben, sem a környezetükben.
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.