Igehely: Lk 20:1-8; Kulcsige: Lk 20:3 „Ő pedig így válaszolt nekik: Én is kérdezek tőletek valamit, mondjátok meg nekem.”
A kérdés-felelet ősidők óta a tanítás-tanulás elévülhetetlen eszköze. Ám kérdezni nemcsak az ismeretszerzés őszinte szándékával lehet. Jusson eszedbe „az ősi kígyó” (a paradicsomban): már az ártatlannak látszó kérdése is gyilkos szándékú hazugság! (1Móz 3:1) …De sokféle lehet egy kérdés indoka!
Igehely: Lk 19:41-48; Kulcsige: Lk 19:46 „Ezt mondva nekik: Meg van írva: »Az én házam imádság háza lesz«, ti pedig rablók barlangjává tettétek.”
Az Emberfia „saját világába jött”. Vele „elközelített az Isten országa”. Hatalmas volt beszédben (Mt 7:29), hatalmas cselekedetben (Mt 21:23) – mindhiába (?). Milyen fájdalmas. Hiába a csodák Messiásra mutató jelei.
Igehely: Lk 19:11-27; Kulcsige: Lk 19:26 „De ő így válaszolt: Mondom nektek, hogy akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van.”
A példázat nagy hasonlóságot mutat – a nála sokkal ismertebb – tálentumok példázatával. De a történet szereplői itt is könnyen beazonosíthatóak. A nemes: maga Jézus, aki a távoli országba utazik, hogy királyi méltóságot szerezzen.
Igehely: Lk 19:1-10; Kulcsige: Lk 19:6 „Ekkor sietve lejött, és örömmel befogadta.”
Zákeus megváltozott! Hogyan történt ez meg?
Igehely: Lk 18:35-43; Kulcsige: Lk 18:39 „Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!”
Rajtam is! Utazásaimban tudjak rád figyelni, csakis rád. Nem Jerikó szépségére, csak a tiedre, Jézus. Lelkemben: a te szemeddel lássam magam. Ismerjem be vakságom, koldus voltom, ne akarjak más lenni, mint aki vagyok. Érdeklődési körömben keresselek téged, ne más földi kincseket.
Igehely: Lk 18:28-34; Kulcsige: Lk 18:30 „Az a sokszorosát kapja vissza már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet.”
A piacgazdálkodás világias értékrendje megtalálható a mindenkori hívők életében is. Igazából ez az elmélet abban a kérdésben csúcsosodik ki, hogy: én mit kapok ezért? Jézus válasza lelki beállítottságú:
Igehely: Zsolt 23:1–6; Kulcsige: Zsolt 23:6 „Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben.”
Mindenki igyekszik mindent megtenni, hogy megteremtse az otthonát. Ez jó dolog, hogy legyen egy olyan hely, ahol a család megfelelő körülmények között élni tud. E földi otthonunk viszonylag rövid ideig szolgál bennünket, mert maga a földi létünk is rövid.
A hívő ember azonban nem marad otthon nélkül akkor sem, ha távozik e földi létből. A mennyei hazában biztosítva van a lakhatásunk hosszú távra.