Igehely: Lk 15:8-10; Kulcsige: Lk 15:9 „Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem.”
Értékes tárgyak elvesztésekor hajlamosak vagyunk lemondani minden addigi fontos tennivalóról, és csak arra koncentrálni, hogy megtaláljuk elveszett kincsünket. Az asszony két dolgot használ az elveszett drahma megkeresésében: a világosságot és a seprűt. Jézus a világ világossága.
Igehely: Lk 15:1-7; Kulcsige: Lk 15:6 „Hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat.”
Mindannyian átélhettük már a dolgaink elvesztése miatt való bosszankodás érzését, és a kétségbeesett keresés után a megtalálás örömét.
Igehely: Lk 14:25-35; Kulcsige: Lk 14:27 „Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom.”
Első hallásra nagyon furcsának, sőt érthetetlennek tűnik Jézus gondolata a tanítványságról; de ez azért van, mert a mi gondolataink ritkán egyeznek az Ő gondolataival. Ráhangolódva Jézus Krisztus tanítására, megérthetjük, hogy Őt követni csak úgy lehet, ha Ő van az első helyen életünkben.
Igehely: Lk 14:15-24; Kulcsige: Lk 14:23 „Akkor az úr ezt mondta a szolgájának: Menj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék a házam.”
Jézust folyamatosan nagy tömeg kereste. Sokan azért mentek hozzá, hogy meggyógyítsa őket, mások ettek a csodásan megszaporított kenyérből és halból, megint mások hallani akarták tanításait. Ezek az indítékok sokkal dicséretesebbek, mint a farizeusok és írástudók leskelődése és kíváncsisága.
Igehely: Lk 14:12-14; Kulcsige: Lk 14:13 „Hanem ha vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg.”
A Biblia sok helyen tanít arra, hogy legyünk vendégszeretők. Jézus szavai az Őt meghívó farizeushoz nem zárja ki azt, hogy családi, rokoni, baráti vendégségre hívjunk meg embereket, hisz maga Jézus is gyakorta vendégeskedett tanítványaival betániai barátainál.
Igehely: Lk 14:7-11; Kulcsige: Lk 14:10 „Hanem ha meghívnak, menj el, ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki meghívott, így szóljon hozzád: Barátom, ülj feljebb! Akkor becsületed lesz minden asztaltársad előtt.”
Manapság is ritka az alázat, vagy a mások előnyben részesítésének jó példája. De sajnos, gyakori a gátlástalan könyöklés, a mások letaposása. „Csak a saját érdekeid számítanak!” – hangoztatják.
Igehely: 1Móz 24:10–14, 62–67; Kulcsige: 1Móz 24:63 „Estefelé kiment Izsák imádkozni a mezőre. Amint föltekintett, látta, hogy tevék közelednek.”
Az istenfélő Ábrahámnak istenfélő a szolgája is, aki az urától való megbízást még az evésnél is elsőbbrendűnek tartja (1Móz 24:33).
Valahol van egy lány, akit Isten Izsáknak rendelt feleségül, a feladat őt megtalálni, az alapelvekhez ragaszkodva, Isten útmutatását kérve és követve. Izsák felesége nem lehet kánaánita, de hajlandó kell legyen eljönni Kánaán földjére. A hívő fiatalnak ne legyen világi társa, de legyen kész elmenni a társával széles e világra, oda, ahova az Úr küldi.