Mindennapi áhítatok

2022. július 1., péntek

Igehely: Róm 4:13-25; Kulcsige: Róm 4:20-21 „Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni.”

A cselekedetekben bízva nem lehet üdvözülni. Nem elég jónak, becsületesnek lenni, mindenkinek (akinek lehet) segíteni, és várni a dicső halált. Az ítéletkor mégsem lesz dicséretes, mert hit nélkül lehetetlen dolog Istennek tetszeni.

2022. június 30., csütörtök

Igehely: Róm 8:36-39; Kulcsige: Róm 8:35 „Ki választana el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver?”

Meddig mész el a hitedért? Az életedet is rá mered tenni? E nehéz kérdések őszinte megválaszolásához nem elég egy nagy levegőt venni, és mondani valami határozottat. Amit én tudok garantálni, az ehhez kevés lesz, még akkor is, ha mindent beleadok.

2022. június 29., szerda

Igehely: 1Kor 13:1-2; Kulcsige: 1Kor 13:1 „Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom.”

A Krisztusról szóló helyes és őszinte tanúságtétel nem büszkévé, naggyá, vagy önelégültté fog tenni. A mondatok: „Én már annyi embernek bizonyságot tettem! Akkor is bátran szóltam, mikor… Én úgy elmondtam nekik....” lehetnek a zengő érc vagy pengő cimbalom hangjai.

2022. június 27., hétfő

Igehely: 1Pt 3:15-17; Kulcsige: 1Pt 3:15 „Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”

Ez az igerész megláttatja Krisztust a gyakorlati életben. Milyen jó, hogy Péter ezt is tisztázni próbálja az elvtelen hétköznapokra nézve. A sürgős dolgok mókuskerekében rohan az élet, és te is vele, de egyszer csak frontálisan ütközöl valakinek a lelki kérdésével.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”

Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).