Mindennapi áhítatok

2025. augusztus 31., vasárnap

Igehely: Jn 15:1–8 Kulcsige: Jn 15:5 „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”

Ismerős számunkra a kép, ami ebben a példázatban található: az Úr Jézus az igazi szőlőtő, az Atya a szőlősgazda, mi pedig a szőlővesszők. Az igazi szőlőtőben az Atya élete van, mert az Úr Jézus egy az Atyával. Az Atya élete a szőlőtőben, majd a szőlővesszőkben valósítja meg a gyümölcsözést.

2025. augusztus 30., szombat

Igehely: Jer 22:10-19 Kulcsige: Jer 22:15b-16 „De törvényesen és igazságosan járt el: ezért ment jól a dolga! Jogához segítette a nincstelent és szegényt, ezért ment jól a dolga! Így tesz, aki ismer engem – így szól az Úr.”

Az emberek általában törekszenek valamilyen módon az elismerésre. Igyekszenek, ha nem is maradandót, de pozitív hagyatékot tudni maguk mögött. Vannak, akik fizikai létesítményeket hoznak létre, mások szellemileg alkotnak nagyot, irodalom, zene területén.

2025. augusztus 28., csütörtök

Igehely: 2Krón 34:14-28 Kulcsige: 2Krón 34:21a „Menjetek, kérdezzétek meg az Urat, hogy mit jelentenek a megtalált könyv igéi rám meg az Izráelben és Júdában megmaradtakra nézve!”

Jósiás szembesül az Úr házában talált törvénykönyv kijelentéseivel, igéivel és ez arra késztette, hogy megszaggassa ruháit. Ránehezedett az elődeitől örökölt hiábavalóságok súlya és ez bűnbánatra késztette.

2025. augusztus 27., szerda

Igehely: 2Krón 34:1-17 Kulcsige: 2Krón 34:3 „Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól.”

Mekkora ajándék, ha egy ifjú nem csak az életet fedezi fel, hanem abban Isten kegyelmét és vezetését is. Az ifjúság egyik legpozitívabb jellemzője az elszántság.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 15:1–2 Kulcsige: Jn 15:2 „Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen.”

Elisabeth Elliot írja Fegyelem, a hívő élet ábécéje című könyvében fiatalon elhunyt férjéről: „Jim Elliot a wheatoni évkönyvembe aláírta a nevét, de csak egy igehelyet írt mellé: 2Tim 2:4: Egy harcos sem elegyedik a világ dolgaiba, hogy tessék annak, aki őt harcossá avatta. Az üzenet hangos és világos volt. […] Nem tervezhette meg a jövőjét, mert valaki másnak a szolgálatában állt.” (Bp: Jó Hír, 23. old.)