Igehely: ApCsel 3:1-11; Kulcsige: ApCsel 3:6 „Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!”
Péter és János együtt mentek fel a templomba. Sok minden elválaszthatta volna őket egymástól, de a Szentlélek összekötötte őket. Egy mély lelki rokonság, az Isten akaratának a cselekvése tartotta össze őket.
Igehely: Lk 12:22-34; Kulcsige: Lk 12:32 „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!”
„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok.” – így szólt a Mester a tanítványaihoz, miután nehezen elviselhető dolgok bekövetkeztéről beszélt. Gyakran találjuk magunkat aggodalomban: Mit hoz a holnap, lesz-e munkánk, és elég-e a nyugdíj a számlákra? Hogy lesz majd, ha nem lehet adni-venni?
Igehely: Zsolt 86:1-17; Kulcsige: Zsolt 86:9 „Eljön minden nép, amelyet alkottál, leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek.”
Az előbbi napokon Isten Szentlelkének a gyülekezetben gyakorolt megnyilvánulásait szemlélhettük. Mindannyian szeretnénk ahhoz hasonlóan tapasztalni Isten közreműködését ma is.
Igehely: ApCsel 5:33-42; Kulcsige: ApCsel 5:38b-39 „Mert ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül; ha pedig Istentől való, akkor úgysem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhetne, hogy Isten ellen harcoltok.”
Az apostoloknak a Jézusról szóló beszéde mellett a Szent Szellem bizonyságtevése olyan erősnek bizonyult, hogy Izráelnek a názáreti ellenes legfőbb tanítói is elbuktak. A helyzet megoldását csak az apostolok megsemmisítésében látták.
Igehely: ApCsel 5:17-32; Kulcsige: ApCsel 4:20-21a „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. Azok pedig, miután megfenyegették, elbocsátották őket, mivel semmi lehetőséget nem találtak arra, hogy megbüntessék őket.”
Az apostolok méltatlankodás nélkül elfogadják a hatósági döntést, a bebörtönzést. Engedelmességük származéka az újabb isteni beavatkozás egy angyal megjelenésével. Így valósul meg a „győzelemről győzelemre” jutás, a meggyőző kijelentés, hogy a Krisztus parancsa felülírja az emberi rendelkezést.
Igehely: ApCsel 2:42-47; Kulcsige: ApCsel 2:42 „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.”
Az első gyülekezet tevékenységének leírását találjuk itt. A különböző társadalmi helyzetekből jött emberek saját lelkükben tapasztalták Isten Szellemének munkáját. A közösségi élet Isten jelenlétében történik. Az imádatban ott van az Imádott. A kenyér megtörésében jelen van a Megtöretett.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.