Igehely: Jn 5:39-47; Kulcsige: Jn 5:46 „Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert ő énrólam írt.”
Ha a 39. igeverset olvastam, sokszor az a helytelen érzésem volt, mintha Jézus az igetanulmányozást valahogy a farizeussággal tenné egy lapra. Azonban hála Istennek, hogy nem erről van szó! Jézus nem az igetanulmányozás ellen van. Sőt, épp ezt parancsolja!
Igehely: Jn 5:30-38; Kulcsige: Jn 5:34 „Nekem azonban nincs szükségem embertől való bizonyságtételre, hanem azért mondom ezeket, hogy ti üdvözüljetek.”
Keresztyén környezetben felnőve sokszor természetesnek veszünk dolgokat. Például azt, hogy Isten létezik, hogy szeret minket, hogy Jézus szavai teljes autoritással rendelkeznek. De az első században élőknek, és ma is sokak számára ezek nem egyértelmű tények.
Igehely: Jn 5:24-29; Kulcsige: Jn 5:29 „És kijönnek: akik a jót tették, az életre támadnak fel, akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.”
Aki hisz, annak örök élete van! Sok keresztyén mégis folyamatosan aggódik azért, hogy vajon eléggé nagy-e a hite, elég gyümölcsöt termett-e az élete, teljes-e az engedelmessége ahhoz, hogy örök élete legyen.
Igehely: Jn 5:17-23; Kulcsige: Jn 5:20 „Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit ő tesz. És ezeknél nagyobb tetteket is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok.”
Jézus Krisztus munkálkodik, mivel az Atya munkálkodik.
Tehát Jézus egyenlő az Atyával.
Jézus mégsem független az Atyától.
Azt teszi, amit az Atya.
Ezért az Atya szereti a Fiút, és hatalommal ruházza fel.
Igehely: Jn 5:10-18; Kulcsige: Jn 5:14 „Ezek után találkozott vele Jézus a templomban, és ezt mondta neki: Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled.”
Krisztussal való találkozásunk alkalmával részesülhetünk áldott élményben. Ő megszólíthat, meggyógyíthat, Szent Lelkével megérinthet bennünket. Hova vezet utunk az első találkozás után? A meggyógyult ember jó irányba vette útját, még akkor is, ha a zsidók megbotránkoztak az eseten.
Igehely: Jn 5:1-9; Kulcsige: Jn 5:8 „Jézus ezt mondta neki: Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!”
Hol vegetálsz ma reggel, az ágyad szélén, vagy az élet forgatagában téblábolsz? Gyógyulásra vársz és még nem történt semmi. Hiszel annak lehetőségében, de te még nem jutottál oda, és számodra kilátástalannak tűnik helyzeted. Tudatodon kívül talán erre a pillanatra vártál, mint a bethesdai beteg.
Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”
Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).