Igehely: Jn 8:52-59; Kulcsige: Jn 8:54 „Jézus így válaszolt: Ha én dicsőíteném magamat, a dicsőségem semmi volna: az én Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek.”
„Ha én dicsőíteném magamat, a dicsőségem semmi volna: az én Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek.” Egy személynek a lelkülete könnyen megérezhető, amint elkezdünk vele beszélgetni.
Igehely: Jn 8:41b -51; Kulcsige: Jn 8:42 „Jézus így szólt hozzájuk: Ha Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől indultam el, és tőle jövök; nem magamtól jöttem, hanem ő küldött el engem.”
Az ember azt hallja, amit akar. Isten Igéje azt mondja, hogy „Aki Istentől van, hallja Isten beszédeit; ti azért nem halljátok, mert nem Istentől valók vagytok.” Az az ember, aki Isten útján akar járni, az meghallja az Isten beszédeit. Aki pedig Istentől van, az szereti az Atyát.
Igehely: Jn 8:30-41a; Kulcsige: Jn 8:31 „Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok.”
Nem mindenki veszi komolyan a tanítványságot. Isten tervezte el, hogy kiválaszt és munkatársaivá fogad minket. Nem az volt Isten terve, hogy kisegítsük Őt, hanem hogy Ő segítsen ki bennünket. Hiába mondja valaki, hogy Krisztus tanítványa, hogyha nem tartja meg az Ő igéit.
Igehely: 1Tim 2:1-7; Kulcsige: 1Tim 2:3 „Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt.”
Vannak olyanok, akik nagyon szépen tudnak imádkozni, kellemes hallgatni, és jól esik rá áment mondani. Isten azonban nem a szép, költői megfogalmazás alapján értékeli ki az imákat. Néhány szempont, ami számít: 1.) egy az Isten (5.
Igehely: Fil 4:15-20; Kulcsige: Fil 4:18 „Átvettem mindent, és bővelkedem. Megvan mindenem, miután megkaptam Epafroditosztól, ami tőletek jött jó illatú, kedves, Istennek tetsző áldozatként.”
A filippi gyülekezet megértett egy lényeges igazságot: miután mások erőfeszítése folytán eljutott hozzájuk az evangélium, ők is megtehetik, hogy áldozatot vállaljanak az evangélium további terjedéséért. E célból felvállalták időnként Pál apostol anyagi javakkal való támogatását.
Igehely: 1Pt 2:18-20; Kulcsige: 1Pt 2:20 „De milyen dicsőség az, ha kitartóan tűritek a hibátok miatt kapott verést? Ellenben, ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében.”
Az elmúlt évtizedekben kialakult jóléti világ magával hozta az árucikkek bő választékát, és az azokhoz való gyors hozzáférést. Mindeközben hiánycikké váltak az erény és a jellemesség egyes kellékei, közöttük a türelem is.
Igehely: Lk 7:1–10; Kulcsige: Lk 7:7 „De magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám.”
A százados hitét Jézus példaként állította a sokaság elé. Talán bennünk is ébredhet vágy: milyen jó lenne, ha ilyen egyszerűen tiszta, kételyektől mentes hitünk lenne! Hogyan tudnánk így hinni Jézusban? Az igében azt olvassuk, hogy: „Amint hallott Jézusról…”, hit ébredt a szívében. A rómaiakhoz írott levélben Pál így írta: „A hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.”