Igehely: Jn 16:1-4a; Kulcsige: Jn 16:4a „Ezeket pedig azért mondom nektek, hogy amikor eljön ez az óra, emlékezzetek rá: én megmondtam nektek.”
Úgy gondolom, hogy sem az én országomban, sem ott, ahol ezeket a sorokat testvéreim olvassák, nem összpontosítunk az ehhez hasonló igékre. Azért nem, mert országainkban most nincs keresztyénüldözés a szó szoros értelmében.
Igehely: Jn 15:18-27; Kulcsige: Jn 15:19 „Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem a világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.”
Gyűlölet! Nem tudom, van-e ennél szörnyűbb magatartás, amely családokat, nemzeteket, az egész világot képes tönkretenni! Isten Fiát gyűlölni, aki olyan csodálatos dolgokat tett, amelyeket senki előtte, sem utána?!
Igehely: Jn 15:9-17; Kulcsige: Jn 15:13 „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”
A Mt 20:25-ben meg van írva, hogyan működnek e világ fejedelmei és az alattvalóik, a nép.
Igehely: Jn 15:1-8; Kulcsige: Jn 15:5 „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”
Először is idézzük fel a Lélek gyümölcsét: „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal 5:22-23). E világ emberei beszélnek ezekről az „erényekről”, keresik őket. Miért?
Igehely: Jn 14:22-31; Kulcsige: Jn 14:26 „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.”
Csak csodálkozhatunk, milyen az Atya törődése gyermekei iránt. Az Úr Jézus nem elérhető személyesen, de az Atya Jézus nevében küldött nekünk Szentlelket, Pártfogót, aki „megtanít majd titeket mindenre.” Az a tapasztalatom, hogy ez az ígéret az igével kapcsolatos.
Igehely: Jn 14:12-21; Kulcsige: Jn 14:16 „Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké.”
Mennyiszer hallhattuk, hogy ha az Úr Jézus ma is itt élne közöttünk, ha láthatnánk csodáit, közösségben lehetnénk vele, akkor több hívő lenne, más lenne a világ. Azt kell, hogy mondjam, hogy nem ez volt a Jóatya terve, mert az Ő tervében kihagyhatatlan szerepe van a hitnek.
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.