2025. május 12., hétfő

DÉLELŐTT | 
A sasok égi útját ki érti?

Igehely: Péld 30:18–19 „Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: a sasmadár útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a nővel.”

Ágúr, aki 2600 évvel ezelőtt élt, tudatlannak minősíti magát (2.v.). Igaz, hogy nem használhatott olyan fejlett mikroszkópokat és teleszkópokat, mint amilyenekkel ma rendelkezünk, de megfigyeli az állatok világában felfedezhető rendet és titokzatosságot.

A sasok útja az égen csodálatos, mégis kiismerhetetlen. Nem használnak GPS-t. Nem hagynak maguk után nyomot, lekövethetetlenek. Akár 6000 méteres magasságban is képesek repülni, és figyelni a földet, zsákmány után kutatva.

Mi egy fejlett korban élünk. Már egy évszázaddal ezelőtt megmondták: 50–100 éven belül mindent meg fogunk tudni magunkról, egymásról, a mikro- és makrovilágról, és nem lesz szükség hitre, mert kizárjuk az életünkből az ismeretlent. De minél többet fedezünk fel az atomok világából és a csillagrendszerekről, annál több új kérdés nyílik ki, és marad megválaszolatlanul.

Isten felé a csodálatunkat és alázatunkat kifejezhetjük ma azzal, hogy alkotásait szemlélve Őt, az Alkotót imádjuk.

Van-e olyan helyzet az életedben, amelyben nem érted Isten tervét, de bízni szeretnél benne? Mi segít abban, hogy elfogadd Isten útjainak titokzatos voltát?

Seres Győző

DÉLUTÁN | 

Megtérés nélkül az istentisztelet hiábavaló

Igehely: Ézs 1:10–17 Kulcsige: Ézs 1:16–17 „Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat, tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák igazát, képviseljétek az özvegy peres ügyét!”

Könnyű elfelejtenünk, hogy a megtérésre való felszólítás a Bibliában legtöbbször Isten választott népe felé szól, nem a megtéretlen pogányok felé. Ne tévesszen meg bennünket, hogy Sodoma vezetői és Gomora népe van megszólítva (10.v.), a választott népet nevezi így, bűnös életvitelükre mutat rá.

Csak Isten hiányzik az istentiszteletből: az alkalmak darabszáma megvan, az áldozati vér folyik, füst és zene van; de Isten öröme és jelenléte nincs ott – a bűn miatt. Isten pedig nem programszervezésre, szolgálatra hív most, hanem megtérésre, lépésről lépésre (16.v.):

Mossátok tisztára magatokat! – a bűnbánat, bűnbocsánat találkozás az Atya szentségével, szeretetével, amellyel a Szentet, az Igazat adta értünk áldozatul. Aki vele találkozik, „megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta” (1Jn 3:3).

Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! – még azokat az álnok tetteket is, amelyek vallásos köntösbe vannak burkolva (pl. Korbán Mt 15:5). Ne tegyetek többé rosszat! – ez az igazi bűnbánat bizonyítéka.

Ha sokat járunk istentiszteletre, akkor vagy nagyon szentté lesz az életünk, vagy nagyon képmutatóvá. Csak őszinte megtérés során történik a megszentelődés.

Seres Győző

 Napi áhítat

Igehely: Jak 2:1–10 Kulcsige: Jak 2:8 „Ha ellenben betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: «Szeresd felebarátodat, mint magadat!», helyesen cselekedtek.”

Jakab a felebarát szeretetének a törvényét királyi törvénynek nevezi. Ez a megnevezés a Szentírásban csak itt fordul elő, és talán arra utal, amikor egy írástudó megkérdezte Jézustól, akit Úrrá és Krisztussá tett Isten, hogy melyik a nagy parancsolat. Akkor mondja el Jézus, hogy egy nagy parancsolat van, éspedig: „Szeresd az Urat, a te Istenedet!” Ez azonban elválaszthatatlanul magával hoz egy másodikat: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Az első és nagy parancsolat ezzel a másodikkal kiegészülve foglalja össze azt, amit tartalmaz a törvény és a próféták.