2025. július 23., szerda

DÉLELŐTT | 
A hűség nem könnyű, de előrébb való

Igehely: Mt 23:23–24 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok azt, ami a törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni. Vak vezetők, kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek.”

Hűség: Az a lojalitás (ragaszkodás, elkötelezettség), amit egy közösségen belül a legkülönbözőbb élethelyzetekben a közösség tagjai egymással szemben megbizonyítani tartoznak. Minden hűségnek alapja és előfeltétele Isten hűsége (Keresztyén bibliai lexikon).

A szövetségi viszonyból következik, hogy Isten a népétől, amelyhez Ő mindig hűséges, hűséget vár és igényel. Ezzel a korabeli vezetők nem törődtek. Jézus nyolc jajkiáltása hangzik el emiatt. Ez az ötödik jaj az üres formaságokhoz való ragaszkodás ellen szól. Görcsösen ragaszkodtak az apróságokhoz, miközben elfordították az igaz ítéletet, részrehajlók voltak, és az irgalmasság sem volt az erényük. Saját magukon kívül senkihez sem voltak hűségesek. De a törvényt teljesen meg kell tartani (23.v.)! Mennyi problémától, gyűlölködéstől, félreértéstől óvnánk meg magunkat, ha Jézus szavait komolyan vennénk!

Kedves Olvasó! Mi a legfontosabb számodra Jézus tanításából? „Légy hűséges tehát, Őrizd Urad szavát, És átadja a Hív s Igaz Az életkoronát” (HH 455).

Király Ernő

DÉLUTÁN | 

A tetoválás kerülése

Igehely: Jer 48:36–39 Kulcsige: Jer 48:36 „Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett.”

Tudnunk kell, hogy a móábiták Lót leszármazottjai. A pusztai vándorlás alatt tilos volt az izráelitáknak megtámadniuk Móábot a rokonság miatt. Ennek ellenére Moáb mindent megtett, hogy ártson nekik, ha nem fegyverrel, akkor átokkal és csábítással. Miért sújtotta ítélet Móábot? Önelégültsége, gőgje, Izráel kigúnyolása, Isten elleni lázadása, bálványimádása miatt. A leírás szerint szánalmasan nézhettek ki. Még a szomszédok is féltek tőlük.

A tetoválás az antik kultúrában a mágia és a természetfeletti jelképe volt, vagy törzsi hovatartozásukat jelölte. Napjainkban inkább önmegvalósítás vagy üzenet a külvilág felé. Láthattuk a vasárnapi igénkben, hogy az Úr a népének ezt megtiltotta: „Ne vagdaljátok be testeteket halottért, és ne végezzetek magatokon tetoválást. Én vagyok az ÚR!” (3Móz 19:28).

„Neki sebei voltak, hogy nekünk ne legyenek, hogy nekünk ne égjenek, gyógyulva hegedjenek” (Túrmezei Erzsébet: Váltság). Értékeljük ezt az értünk hozott áldozatot! Éljünk szentül és igazán!

Király Ernő

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?